Ukrajna közölte Bukaresttel, hogy a konstancai kikötőben június 5-én történt robbanás egy elszigetelt eset volt, amelyet nagy valószínűséggel az orosz elektronikai hadviselés okozott - tájékoztatott a román védelmi minisztérium. Az ukrán védelmi minisztérium válaszolt Radu Miruță védelmi miniszter 14 kérdésére a június 5-i konstancai incidenssel kapcsolatban, amikor felrobbant egy drón a konstancai kikötőben. Az ukrán fél megerősítette, hogy Szevasztopol közelében megszakadt a kommunikáció négy Sargan-3000 típusú tengeri drónnal. Ettől a pillanattól kezdve a drónok irányíthatatlanná váltak, és az ukrán erőknek később sem sikerült helyreállítaniuk velük a kapcsolatot. A kijevi minisztérium tájékoztatta a román felet, hogy a drónok fel fognak robbanni. A történtek után a bukaresti védelmi minisztérium hivatalosan arra kérte Ukrajnát: a Fekete-tengeren indított tengeri drónokat úgy programozzák be, hogy ha bármilyen okból a román partok közelébe sodródnának, az önmegsemmisítésük még a román felségvizeken kívül, biztonságos térségben történjen.
Öt férfit vettek őrizetbe az érettségi csalásokkal kapcsolatos ügyben, miután a Fehér megyei ügyészség több tucat házkutatást tartott több megyében. A vádhatóság szerint a nyomozás egy 2023 óta működő bűnszervezetet tárt fel. Tagjai pénzért több tucat vizsgázónak segítettek csalni az érettségi vizsgákon. A csalásban részt vevő diákok az írásbeli vizsgák megkezdése után lefotózták vagy lefilmezték, majd távközlési eszközökkel elküldték a bűnszervezet tagjainak a még nem nyilvános tételeket, akik gyorsan kidolgozták a válaszokat. Ezeket a csoport egyik tagja lediktálta a vizsgatermekben ülő, rejtett fülhallgatót viselő vizsgázóknak.
A nyári érettségire beiratkozott diákok 99,4 százaléka vett részt pénteken a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvéből tartott írásbeli vizsgáján - számolt be az oktatási minisztérium. A hiányzók száma 36 volt, és senkit nem zártak ki csalás vagy csalási kísérlet miatt.
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború…
Marjorie Taylor Greene georgiai kongresszusi képviselő egy videóüzenetben jelentette be a közösségi médiában, hogy 2026. január 5-én elhagyja a kongresszust,…
A szerkesztőség közleménye szerint az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) utasítására a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) magyar szerkesztősége 2025.…
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy a kormánykoalíció pártjai továbbra sem tudnak megállapodni arról, hogy miként karcsúsítsák az államot, viszont…
Az Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy engedély nélküli elektronikus cigaretta-gyárat fedeztek fel Prahova megyében. A csarnokban több mint 169 ezer terméket…
18 főpolgármester-jelölt áll rajthoz. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Gigel Știrbu felszólította az USR jelöltjét, Cătălin Drulát, hogy lépjen vissza…
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború befejezésére.
Az Egyesült Államokban egyébként éppen csütörtökön ünneplik a hálaadás napját.
A Fox rádió műsorában a riporter megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy Ukrajnának le kell-e mondania olyan területekről, amelyeket Oroszország még nem foglalt el, például az egész Donyec-medencéről. Trump erre azt válaszolta, hogy Kijev hamarosan még több területet fog elveszíteni.
Trump véleménye szerint az orosz elnök nem törekszik újabb háborúra, az oroszok nem jelentenek majd fenyegetést a balti államokra vagy más európai országokra.
Marjorie Taylor Greene georgiai kongresszusi képviselő egy videóüzenetben jelentette be a közösségi médiában, hogy 2026. január 5-én elhagyja a kongresszust, miután nyílt konfliktusba került Donald Trumppal.
A republikánus képviselő korábban Trump egyik legelszántabb védelmezőjeként volt ismert a kongresszusban, de Jeffrey Epstein pedofil milliárdos ügyében szembekerült az elnökkel, aki „árulónak” nevezte és megvonta tőle a támogatását.
A konfliktus odáig duzzadt, hogy Greene végül néhány képviselőtársával rá tudta kényszeríteni az elnökre akaratát az Epstein-üggyel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát illetően.
A baloldali Zohran Mamdani pénteken tárgyalt a Fehér Házban az elnökkel, aki nemrég még „kommunista őrültnek” titulálta. A találkozót követő sajtótájékoztatón mindketten hangsúlyozták, hogy New York iránti elkötelezettségük a nézetkülönbségeik ellenére is összekötik őket.
A tréfás hangulatban lévő Donald Trump kedélyesen felszólította a jobbján álló polgármestert, hogy nevezze csak nyugodtan fasisztának. Sőt odáig ment, hogy kijelentette: abszolút lakna a Mamdani vezette New Yorkban, és szerinte az új polgármester sok konzervatív szavazót meg fog lepni a józan intézkedéseivel.
A szerkesztőség közleménye szerint az Egyesült Államok Globális Médiaügynöksége (USAGM) utasítására a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) magyar szerkesztősége 2025. november 21-én befejezi működését.
A Hvg.hu információi szerint a Szabad Európa vezetősége csütörtök délután közölte a megszűnés hírét a lap munkatársaival.
„Az elmúlt években munkatársaink elhivatottan és az újságírás legjavát adva dolgoztak a magyar olvasók független és objektív tájékoztatásáért. Köszönjük a bizalmat, érdeklődést és támogatást, amit közönségünktől kaptunk” – írta közleményében a szerkesztőség hozzátéve, hogy a Szabad Európa korábbi tartalmai ezután is elérhetőek maradnak a www. szabadeuropa.hu weboldalon.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk arról, hogy a kormánykoalíció pártjai továbbra sem tudnak megállapodni arról, hogy miként karcsúsítsák az államot, viszont januártól jelentős mértékben nőnek a helyi adók, de más adóügyi változások is lesznek. Nicusor Dan elnök menesztette egyik tanácsadóját, Ukrajnában pedig korrupciós botrány gyengíti Volodimir Zelenszkij elnök pozícióját.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik az amerikai Epstein-aktákról, amelyek most egy váratlan fordulat következtében nyilvánosságra kerülhetnek.
Több kínai hajótársaság Dél-Koreába irányítja át utasait a japán kikötők helyett, a Peking és Tokió között éleződő diplomáciai feszültség legújabb fejezeteként – jelenti a Reuters a hajózási menetrendek átvizsgálása alapján.
A kínai turisták elpártolása nyomán a Japán idegenforgalmi cégek súlyos veszteségeket szenvednek, miközben jelentősen emelkednek a dél-koreai utazási vállalatok részvényei. A tokiói székhelyű East Japan International Travel Service például közölte, hogy az év hátralévő részére elveszítette a foglalások 80%-át.
Kína és Japán között Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kijelentése miatt kiéleződött ki a helyzet, miszerint egy kínai támadás Tajvan ellen Japán túlélését is veszélyeztetné, és katonai válaszlépést válthatna ki.
Az izraeli erők két palesztin tinédzsert lőttek le egy Ramallah melletti rajtaütés során, írja a Reuters.
Ebben a hónapban eddig hat palesztin kiskorú vesztette életét izraeli katonai akciókban. A telepesek támadásai is gyakoribbak, Nablus környékén több közösséget ért támadás. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ígéretet tett, hogy a szélsőséges telepeseket felelősségre vonják, ugyanakkor a héten palesztin támadásban egy izraeli férfi is életét vesztette.
Bár az október 10-i tűzszünet többnyire véget vetett a Gázai övezetben zajló háborúnak, Ciszjordániában folytatódik a 2023 ősze óta tartó erőszakspirál.
Az ukrán elnök kész az „őszinte és konstruktív” együttműködésre az Egyesült Államokkal az ukrajnai háború befejezésére irányuló terv alapján, amely jelentős engedményeket foglal magában Oroszország számára, írja a Reuters.
Több európai vezető elutasította az amerikaiak által vázolt engedményeket. „A béke nem lehet kapituláció” – fogalmazott Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter.
Az Egyesült Államok által kidolgozott 28 pontos terv szerint Ukrajnának le kellene mondania a teljes Donbaszról, a Krím-félszigetről, valamint el kellene fogadnia hadereje 600 ezer főre való korlátozását.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a béke csak az ukrán nép alapvető érdekeinek figyelembevételével képzelhető el. Zelenszkij a közeljövőben Donald Trumppal is egyeztetni kíván.
A Kreml szerint nincsenek hivatalos konzultációk, de minden béketervnek kezelnie kell a konfliktus „gyökereit”. Orosz csapatok jelenleg az ukrán terület közel egyötödét tartják megszállva, és a közelmúltban újabb városok elfoglalását jelentették.
Az Adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy engedély nélküli elektronikus cigaretta-gyárat fedeztek fel Prahova megyében. A csarnokban több mint 169 ezer terméket találtak, összesen 16,7 millió lej értékben.
A hatóság szerint a cég nem rendelkezett engedéllyel. Összesen mintegy 3,8 millió euró értékű adóelkerülés gyanúja merült fel. Az ügyben nemzetközi együttműködés zajlik, az ellenőrzések folytatódnak.
18 főpolgármester-jelölt áll rajthoz. A Nemzeti Liberális Párt alelnöke, Gigel Știrbu felszólította az USR jelöltjét, Cătălin Drulát, hogy lépjen vissza a bukaresti időközi főpolgármester-választástól.
Știrbu szerint Drulának nincs esélye a győzelemre, indulása viszont gyengíti Ciprian Ciucu liberális jelöltet, és megosztja a reformista szavazókat. Az INSCOP friss felmérése szerint Ciucu 27,1 százalékon áll, a szociáldemokrata Băluță 24 százalékon, a szélsőjobboldali Alexandrescu 21 százalékon, míg Drulă 12 százalékot kapna.
A PNL politikusa úgy vélekedett, hogy Drulă visszalépése „erkölcsi kötelesség, felelősségteljes magatartás, a politikai érettség próbája”. Úgy érvelt, az USR jelöltjét a bukarestiek nem helyi, hanem országos vezetőnek tekintik, miközben Ciucu már rendelkezik helyi vezetői tapasztalattal a fővárosban a 6. kerület polgármestereként. Hozzátette, hogy Drulă visszalépésével elkerülhető a PSD és az AUR ellen szavazó két reformista tábor konfrontációja.
A Szeben megyei törvényszék elutasította a román állam keresetét, hogy zárolják Klaus Iohannis volt államfő vagyonának egy részét.
Az állam kártérítési pert indított a volt elnök és felesége ellen, mert éveken át jogtalanul használták egy nagyszebeni ingatlan felét, amely időközben örökös hiányában az állam tulajdonába került.
Az adóhatóság októberben birtokba vette az ingatlanrészt, majd megpróbálta behajtani a jogtalan használatából származó jövedelmet. Keresetében az intézmény a volt államfő vagyonának részleges zárolását is kérte, hogy biztosítsa az államnak okozott kár későbbi behajtását.
A bíróság döntése értelmében a vagyonzárolás egyelőre nem lép életbe.
Az egészségügyi minisztérium 41 új molekulát vett fel a kompenzált és ingyenes gyógyszerek listájára.
Két készítmény – a fenfluramin és a kannabidiol – különösen fontos az epilepszia súlyos formáiban szenvedő gyermekek számára. A miniszter szerint ezek a modern terápiák azoknak segítenek, akik eddig nem reagáltak a klasszikus kezelésekre, és sokszor külföldön kellett megoldást keresniük.
A döntés célja, hogy a betegek számára egy nap roham nélkül fokozatosan normális nappá válhasson, mondta a miniszter.
Donald Trump szerint Kijevnek csütörtökig kell döntenie arról, hogy elfogadja-e az Egyesült Államok által támogatott békejavaslatot az Oroszországgal folytatott háború befejezésére.
Az Egyesült Államokban egyébként éppen csütörtökön ünneplik a hálaadás napját.
A Fox rádió műsorában a riporter megkérdezte az amerikai elnöktől, hogy Ukrajnának le kell-e mondania olyan területekről, amelyeket Oroszország még nem foglalt el, például az egész Donyec-medencéről. Trump erre azt válaszolta, hogy Kijev hamarosan még több területet fog elveszíteni.
Trump véleménye szerint az orosz elnök nem törekszik újabb háborúra, az oroszok nem jelentenek majd fenyegetést a balti államokra vagy más európai országokra.
