A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Hétfőn az élettani és orvostudományi díj nyertesének nevét hozzák nyilvánosságra, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik. A békedíj kitüntetettjét pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 12-én jelentik be.
A Nobel-díjakkal idén 1,2 millió dollár pénzjutalom jár. A kitüntetéseket minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A békedíjat Oslóban, a többi díjat Stockholmban nyújtják át.
Szeptemberben az elemzői várakozásoknál erőteljesebben, hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai adatai alapján.
Az euróövezet éves inflációs rátája szeptemberben 3,8 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján.
Az elemzői várakozásokban 3,6 százalékos infláció szerepelt. Havi bázison az euróövezeti fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az augusztusi 0,4 százalékot követően.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama legyen, ehhez azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen Podgoricában.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta Montenegró reformeredményeit, különösen a jogállamiság területén, és közölte: az EB azon dolgozik, hogy az év végéig valamennyi hátralévő tárgyalási fejezetet lezárjanak. A bizottság hamarosan konkrét ütemtervet is bemutat a folyamatban élen járó tagjelöltek számára. A montenegrói miniszterelnök megerősítette: kormánya 2026 végéig szeretné lezárni a tárgyalási fejezeteket, és 2028-as uniós csatlakozással számol.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
A román külügyminisztérium péntek este bejelentette, hogy engedélyezte az izraeli román diplomáciai képviselet nem nélkülözhetetlen személyzetének és családtagjaiknak önkéntes hazatérését.
Szombat reggel Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy Izrael megelőző csapást mért Iránra. Az IRNA iráni állami hírügynökség mindeközben robbanásokat jelentett Teheránból. Izraelben országos szükségállapotot rendeltek el. Miri Regev közlekedési miniszter bejelentette az ország légterének lezárását.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Az alkohol-, dohány- és energiatermékek (benzin, gázolaj, LPG, kerozin, bioüzemanyagok, földgáz, gázok, fűtőolajok, stb.) ágazatában tevékenykedő gazdasági szereplőknek március 31. és május 31. között újra kell kérelmezniük a tevékenységükhöz szükséges engedélyt – döntött a kormány. Az előírás a kabinet pénteki ülésén elfogadott, több jogszabályt módosító sürgősségi rendeletben szerepel.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait – derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz pénteken kijelentette, hogy pártja nem támogatja a deficit növelését, mert ‘nem lehet választási ajándékokat hitelre osztogatni’.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány döntéseiről, amelyekkel elfogadták a helyi és a központi közigazgatásban tervezett 10 százalékos kiadáscsökkentést, de…
Nyolcadik alkalommal szervezi meg a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség a Febru(t)ális névre keresztelt eseményét, február 27-én és 28-án. A Diáknapok kistestvéreként is számon tartott esemény idei témája a maffiák és gengszterek.
„Márton Áron 130” címmel hirdettek emlékévet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében. Erdély néhai, szentéletű püspökének születése 130. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat ünnepélyes megnyitóját február 12-én tartották a kolozsvári Szent Mihály-templomban, pontosan 87 évvel azután, hogy Márton Áront 1939-ben ugyanebben a templomban szentelték püspökké.
Ma az irodalom kerül a középpontba, egyrészt azért, mert közeledik Arany János születésének a 209. évfordulója. A nagyszalontai születésű költő 1817. március 2-án látta meg a napvilágot, tehát egy év múlva, 2027-ben ünnepeljük a születésének a 210. évfordulóját.
Várhatóan márciusban, Abu-Dzabiban kerül sor az orosz–ukrán háború lezárását célzó, amerikai közvetítéssel zajló háromoldalú béketárgyalások következő fordulójára – jelentette be…
A román külügyminisztérium péntek este bejelentette, hogy engedélyezte az izraeli román diplomáciai képviselet nem nélkülözhetetlen személyzetének és családtagjaiknak önkéntes hazatérését.
Ugyancsak tegnap az amerikai külügyminisztérium is bejelentette: engedélyezték, hogy az Egyesült Államok izraeli nagykövetségének működéséhez nem nélkülözhetetlen személyzet elhagyja szolgálati helyét. Nagy-Britannia bejelentette, hogy a térség biztonsági helyzetére hivatkozva ideiglenesen kivonta személyzetét Iránból.
Szombat reggel Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy Izrael megelőző csapást mért Iránra. Az IRNA iráni állami hírügynökség mindeközben robbanásokat jelentett Teheránból. Izraelben országos szükségállapotot rendeltek el. Miri Regev közlekedési miniszter bejelentette az ország légterének lezárását.
Irán elleni kiterjedt hadműveletnek nevezte Donald Trump amerikai elnök az irán elleni amerikai-izraeli támadást a közösségi hálón megjelent videoklipben. Az amerikai elnök szerint Irán nagy hatótávolságú rakétákat fejleszt, amelyekkel veszélyeztetheti az Egyesült Államok nagyon jó barátait Európában. Donald Trump az elmúlt napokban többször beszélt arról, hogy Irán olyan rakétákat fejleszt ki, amelyek képesek elérni az Egyesült Államokat, de a CNN-nek nyilatkozó források szerint ezt nem erősítik meg az amerikai titkosszolgálatok.
Az amerikai elnök ugyanakkor felszólította az irániakat, hogy lázadjanak fel az ajatollahok rendszere ellen. Hasonló üzenetet fogalmazott meg Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök is. A támadásokat követően Irán bejelentette, hogy legfőbb vallási vezetőjét, Ali Khamenej ajatollahot egy Teheránon kívüli biztonságos helyre menekítették.
A CNN értesülése szerint Katar bejelentette, hogy két iráni rakétát semmisített meg területe felett. Ez azt bizonyítja, hogy Irán megpróbál válaszolni az Egyesült Államok támadására. A helyzetet ismerő források a Reutersnek elmondták, az első amerikai-izraeli támadások fő célpontja iráni hivatalosságok voltak. A Mediafax értesülése szerint Irán megkezdte Izrael és az amerikai támaszpontok elleni támadásait, köztük a Bahreinben lévő amerikai katonai koordinációs központét. Röviddel adásunk előtt majdnem minden amerikai támaszponttal rendelkező közép-keleti országból robbanásokat jelentettek.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A kabinet közleménye szerint a 100 évnél régebbi épületek esetében 25 százalékos, az 50 és 100 év közötti épületeknél 15 százalékos ingatlanadó-kedvezményt vezetnek be. Emellett a súlyos fogyatékossággal élő személyek 50 százalékos, a hangsúlyos fogyatékossággal élők 25 százalékos ingatlan- és gépjárműadó-kedvezményben részesülnek; ez egy ingatlanra és egy 2000 köbcenti alatti gépjárműre érvényes. Az intézkedések január elsejétől hatályosak, és a jogszabály lehetővé teszi a már befizetett adók utólagos elszámolását és a kedvezmények érvényesítését. A sürgősségi rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül az önkormányzatoknak jogukban áll módosítani az adószintet megszabó tanácsi határozataikon, és csökkenteni az idénre megszabott helyi adókat a törvényben rögzített minimum értékig.
Az alkohol-, dohány- és energiatermékek (benzin, gázolaj, LPG, kerozin, bioüzemanyagok, földgáz, gázok, fűtőolajok, stb.) ágazatában tevékenykedő gazdasági szereplőknek március 31. és május 31. között újra kell kérelmezniük a tevékenységükhöz szükséges engedélyt - döntött a kormány. Az előírás a kabinet pénteki ülésén elfogadott, több jogszabályt módosító sürgősségi rendeletben szerepel.
A kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely szerint a hallgatói ösztöndíjalap a 2025-ös szinten marad idén.
A gazdasági bizonytalanság miatt a romániai polgárok tudatosabban kezelik pénzügyeiket: 76 százalékuk rendszeresen nyilvántartja a kiadásait - derül ki a Raiffeisen Bank Románia és az Appinio pénteken közzétett közös felméréséből.
A kutatás szerint a megkérdezettek 55 százaléka a bank mobilalkalmazását használja tranzakciói és kiadásai követésére, míg 34 százalék továbbra is hagyományos módszerekkel, például papíron vezeti a költségeit; 13 százalék az SMS- vagy alkalmazásértesítésekre támaszkodik. A háztartások havi költségvetésének legnagyobb részét az alapvető kiadások teszik ki: élelmiszerre a jövedelem 17 százalékát, rezsire 13 százalékát fordítják. A törlesztőrészletek vagy lakbér átlagosan 8 százalékot tesznek ki, hasonló arányban költenek egészségügyre, illetve megtakarításra és befektetésekre is. A havonta megtakarított összeg magasabb, mint a szórakozásra szánt rész. A pénzkezelési szokások tekintetében 31 százalék egyszerűen, természetes módon takarékoskodik, 24 százalék hosszú távra tervez, 21 százalék pedig a költés és a megtakarítás közötti egyensúlyra törekszik. Az online felmérés ezer fős mintán készült februárban.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz pénteken kijelentette, hogy pártja nem támogatja a deficit növelését, mert 'nem lehet választási ajándékokat hitelre osztogatni'.
Nagyszebeni sajtótájékoztatóján a politikust a költségvetés elfogadásáról kérdezték. Válaszában elmondta, hogy a hét eleji koalíciós egyeztetéseken még nem tárgyaltak konkrét számokról, részben azért, mert egyes minisztériumok késve küldték el az adataikat. Fritz leszögezte: az USR álláspontja szerint nem szabad visszatérni ahhoz a korábbi gyakorlathoz, amikor a politikai nézeteltéréseket és a finanszírozási nehézségeket a költségvetési hiány növelésével, hitelfelvétellel próbálták megoldani. Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette: az Európai Bizottság gazdasági biztosával egyeztetve megerősítették, hogy Románia mintegy 6 százalékos hiánycél elérésére törekszik, és tiszteletben tartja a költségvetési hiány csökkentésére tett vállalásait. Korábban Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök leszögezte, hogy nem fogják megszavazni a parlamentben a költségvetési törvényt, ha a tervezet nem tartalmazza a PSD által szorgalmazott, mintegy 3,5 milliárd lej értékű szolidaritási csomagot.
A heti hírösszefoglalóban beszámolunk a kormány döntéseiről, amelyekkel elfogadták a helyi és a központi közigazgatásban tervezett 10 százalékos kiadáscsökkentést, de a kabinet a decentralizáció területén is hozott új szabályozásokat, és megszavazott egy 5 milliárd euró értékű gazdaságélénkítő csomagot. Közben ahelyett, hogy a kormány a stabilitás jelét adná, a szociáldemokraták ismét támadást intéztek Ilie Bolojan kormányfő ellen. Kitekintünk a magyarországi választási kampányra, amely roppant élessé kezd válni, miután a magyar kormány az ukrajnai háború témáját emelte a kampány központi elemévé. Beszámolunk egy építészeti, kulturális rendkívüli eseményről is, hiszen a világhírű barcelonai Sagrada Familia templom elérte a maximális magasságát, így a világ legmagasabb templomává nőtt.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval az egyre kritikusabb humanitárius helyzetről, amelyet az Egyesült Államok szankciói – különösen az olajszállítások korlátozása – idéztek elő Kubában.
Nyolcadik alkalommal szervezi meg a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség a Febru(t)ális névre keresztelt eseményét, február 27-én és 28-án. A Diáknapok kistestvéreként is számon tartott esemény idei témája a maffiák és gengszterek.
Az eseményre 50 csapat jelentkezését várták, az érdeklődést pedig az is mutatja, hogy az összes hely betelt és Kolozsvárról is benevezett egy csapat. Az idei Febru(t)ális kapcsán Jankó-Szép Ákossal, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnökével, illetve Dombay Júlia és Botos Hanna főszervezőkkel Nagy-Bodó Szilárd beszélgetett.
„Márton Áron 130” címmel hirdettek emlékévet a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében. Erdély néhai, szentéletű püspökének születése 130. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat ünnepélyes megnyitóját február 12-én tartották a kolozsvári Szent Mihály-templomban, pontosan 87 évvel azután, hogy Márton Áront 1939-ben ugyanebben a templomban szentelték püspökké.
Múlt héten a képviselőház döntőházként fogadta el az RMDSZ törvénytervezetét, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is. A jubileumi év egyik kiemelt célja, hogy a boldogemlékű és tiszteletreméltó főpásztor életpéldáját a fiatalabb nemzedékekkel is megismertessék. A részletekről Lázár Csillával, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatójával Bíró István beszélgetett.
Ma az irodalom kerül a középpontba, egyrészt azért, mert közeledik Arany János születésének a 209. évfordulója. A nagyszalontai születésű költő 1817. március 2-án látta meg a napvilágot, tehát egy év múlva, 2027-ben ünnepeljük a születésének a 210. évfordulóját.
Most egy-két másodpercre visszautazom az időben kilenc évet, a 2017-es esztendőhöz, amelyet a 200. évforduló kapcsán a magyar Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia Arany János-emlékévvé nyilvánított. A számlatan rendezvény felidézése helyett ezúttal egy idézetet osztok meg a költőtől, aki a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is volt… 1875-ben kihangsúlyozta, hogy „…a legszigorúbb orthológia sem tilthatja meg, hogy a költő, ha lelke van, olykor a hevülés percében vagy jellemző kifejezés okáért új szót és szólamot ne teremtsen…”. Arany János a magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakjaként nagymértékben hozzájárult a magyar nyelv gazdagításához.
Március 3-án újabb jelentős téma kerül előtérbe, ugyanis a békéért küzdő írók világnapja lesz; magát a megnevezést a szabályzat szerint csupa kisbetűvel írjuk. A jeles nap gondolata a békétlenséget és megosztottságot is jelző berlini fal két oldalán született meg, a Nemzetközi Pen Club hirdette meg a hidegháború idején, 1984 júniusában, ugyanis az akkor alapított Írók a Békéért Szövetséghez csatlakozó szerzők így akarták felhívni a figyelmet a béke fontosságára, valamint a háború veszélyeire és az embertelenségre. Ezúttal Radnóti Miklóstól ragadok ki egy idézetet. „Igaz, jó szerteütni néha, de békében élni is szép lenne már s írni példaképpen.” Most pedig fontosnak tartom megemlíteni, hogy február 24-én volt Révai Miklós nyelvész születésének 276. évfordulója. A mai Nagyszentmiklós területén látta meg a napvilágot, az ő nevéhez fűződnek többek között a helyesírás és a nyelvtudós szavak. A máig élő szóelemző helyesírási alapelvet képviselte, ugyanakkor a Magyar irodalmi régiségek című művében közreadta legrégebbi összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti beszédet, s a szöveget tudományos magyarázatokkal látta el. E könyv kapcsán a magyar történeti nyelvészet alapítójaként emlegetik. Számos tankönyv, többek között egy ábécéskönyv, valamint egy helyesírási és ékírási (szépírási) könyv fűződik a nevéhez, sőt a zs betű jelenlegi formáját is Révai Miklósnak köszönhetjük.
Várhatóan márciusban, Abu-Dzabiban kerül sor az orosz–ukrán háború lezárását célzó, amerikai közvetítéssel zajló háromoldalú béketárgyalások következő fordulójára – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A bejelentésre azt követően került sor, hogy Genfben amerikai és ukrán tisztviselők egyeztettek a háború utáni újjáépítés kérdéseiről. Korábbi tudósítások szerint a genfi egyeztetések napirendjén a háromoldalú tárgyalások előkészítésén túl szerepelt a régóta vitatott, Ukrajnának szánt úgynevezett „jóléti csomag”, valamint az Oroszországgal folytatandó fogolycsere kérdése is.
Orosz hírforrások tegnap délután szintén beszámoltak arról, hogy Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok márciusra halasztotta a béketárgyalások következő fordulóját. Ám ekkor sem a konkrét dátumot, sem a helyszínt nem közölte az orosz fél.
