A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
Hétfőn az élettani és orvostudományi díj nyertesének nevét hozzák nyilvánosságra, kedden a fizikai, szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj következik. A békedíj kitüntetettjét pénteken, a közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjét pedig október 12-én jelentik be.
A Nobel-díjakkal idén 1,2 millió dollár pénzjutalom jár. A kitüntetéseket minden évben december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át. A békedíjat Oslóban, a többi díjat Stockholmban nyújtják át.
Szeptemberben az elemzői várakozásoknál erőteljesebben, hároméves csúcsra gyorsult az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat mai adatai alapján.
Az euróövezet éves inflációs rátája szeptemberben 3,8 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabb szintre emelkedett az augusztusi 3,2 százalékról az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján.
Az elemzői várakozásokban 3,6 százalékos infláció szerepelt. Havi bázison az euróövezeti fogyasztói árindex szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedett az augusztusi 0,4 százalékot követően.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállama legyen, ehhez azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen Podgoricában.
Az Európai Bizottság elnöke méltatta Montenegró reformeredményeit, különösen a jogállamiság területén, és közölte: az EB azon dolgozik, hogy az év végéig valamennyi hátralévő tárgyalási fejezetet lezárjanak. A bizottság hamarosan konkrét ütemtervet is bemutat a folyamatban élen járó tagjelöltek számára. A montenegrói miniszterelnök megerősítette: kormánya 2026 végéig szeretné lezárni a tárgyalási fejezeteket, és 2028-as uniós csatlakozással számol.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz arról, hogy immár szinte öt hónap után sem sikerült beiktatni új kormányt, miután a Siegfried Muresan vezette kabinet nem kapta meg a parlament támogatását. Megnézzük, milyen lehetőségek állnak még a pártok előtt. Ezt követően összefoglaljuk a mesterséges intelligenciát övező vitát, illetve azt, hogy az amerikai technológiai óriásvállalatok megállapodást írtak alá Donald Trump amerikai elnökkel a mesterséges intelligencia önkéntes belső ellenőrzéséről.
Ezt követően Szőcs Levente összefoglalóját hallják az amerikai biztonsági garanciák gyengüléséről, illetve ennek kapcsán a Közel-Kelet geopolitikai térképének átrendeződéséről.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel A bot, a küllők és a szárba szökkent narratíva című jegyzetét.
A Natura Stúdió mai adásában előbb Hoffmann Kata klinikai szakpszichológust halljuk a megsebzett gyermekkor testi és érzelmi egészségre gyakorolt hatásáról.…
Románia, Moldova és Ukrajna parlamentje közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország agresszióját, miközben megerősíti Ukrajna támogatását a háború kitörésének negyedik évfordulóján.…
Washington elmélyíti Romániával a biztonsági együttműködést, és bővíti a gazdasági‑energetikai partnerséget, jelentette ki az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete, Darryl…
Románia részt vesz a Franciaország által kezdeményezett nukleáris védelmi egyeztetéseken – erősítették meg hivatalos források. A tárgyalások már korábban elkezdődtek,…
A kubai repülőtereken legalább április 10-ig nem lesz elegendő kerozin. A légitársaságokat erről hivatalosan értesítették a kubai hatóságok. A probléma…
Káli Gábor vezényelte február 19-én és 20-án a George Enescu Filharmónia zenekarát. Műsoron Prokofijev-, Liszt- és Rachmaninov-művek szerepeltek. Borbély Tamás…
A Natura Stúdió mai adásában előbb Hoffmann Kata klinikai szakpszichológust halljuk a megsebzett gyermekkor testi és érzelmi egészségre gyakorolt hatásáról. Ezt követően Lukács-Márton Réka pszichológus az online tér kockázatairól szól.
Románia, Moldova és Ukrajna parlamentje közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország agresszióját, miközben megerősíti Ukrajna támogatását a háború kitörésének negyedik évfordulóján.
A dokumentum szerint Ukrajna teljes joggal védekezik az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján. A felek üdvözlik a nemzetközi partnerek – köztük az EU és a G7 – folyamatos segítségét.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Ukrajna és Moldova EU‑csatlakozása stratégiai érdek, ezért sürgetik a tárgyalások mielőbbi megnyitását.
A parlamenti vezetők a szankciók szigorítását kérik, különösen az orosz „árnyékflotta” ellen, és kiemelik, hogy a katonai támogatás Ukrajnának Európa biztonságát is erősíti. A közlemény végül a nemzetközi közösség egységét kéri mindaddig, amíg Ukrajna teljes szuverenitása helyre nem áll.
"
["post_title"]=>
string(96) "A román, moldáv és ukrán parlament közös nyilatkozatot adott ki a háború évfordulóján"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(84) "a-roman-moldav-es-ukran-parlament-kozos-nyilatkozatot-adott-ki-a-haboru-evfordulojan"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-03-04 13:01:37"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-03-04 11:01:37"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=460399"
["menu_order"]=>
int(757)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3767 (24) {
["ID"]=>
int(460397)
["post_author"]=>
string(2) "95"
["post_date"]=>
string(19) "2026-03-04 12:57:04"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-03-04 10:57:04"
["post_content"]=>
string(1442) "
Az amerikai kongresszusnak írt levelében Donald Trump három érvet sorol fel az Irán elleni támadás mellett.
A levél szerint a csapások oka a fenyegetés az Egyesült Államokra és a térségben lévő amerikai erőkre, az amerikai nemzeti érdekek előmozdítása, valamint a regionális szövetségesek – köztük Izrael – kollektív önvédelme.
Az amerikai hírszerzési információkhoz hozzáférő tisztviselők a New York Timesnak azt mondták: az amerikai elnök levelében szereplő „közvetlen veszély” nem támasztható alá bizonyítékokkal.
Az elmúlt napokban az amerikai elnök, a külügyminiszter és a hadügyminiszter nyilatkozataiban több, egymással versengő indok jelent meg.
A legújabb magyarázat a külügyminisztertől származik. Marco Rubio szerint Irán azért jelentett „azonnali fenyegetést”, mert egy izraeli támadás után megtorló csapást mérhetett volna a Közel-Kelet térségében lévő amerikai támaszpontokra. Nemzetközi jogászok szerint ez a megelőző csapás logikája. Rubio állítása egy feltételezett eszkalációs forgatókönyvre épül, ami nem felel meg az önvédelem jogi kritériumainak.
Washington elmélyíti Romániával a biztonsági együttműködést, és bővíti a gazdasági‑energetikai partnerséget, jelentette ki az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete, Darryl Nirenberg.
A nagykövet megtiszteltetésnek nevezte, hogy egyik legközelebbi szövetségesénél szolgálhat, és kiemelte a védelem, a hírszerzés, a bűnüldözés és az energia területén zajló együttműködés erősítését.
Méltatta Románia növekvő szerepét a regionális energiabiztonságban, különösen a nukleáris és földgáz-fejlesztésekben. Nirenberg kedden adta át megbízólevelét Nicușor Dan államfőnek.
Romániában akkor emelkedhet 10 lejig is az üzemanyag literenkénti ára, ha a kőolaj világpiaci ára 120–130 dollárra nő – véli Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. A drágulás főként a közel-keleti konfliktus alakulásától függ. A miniszter szerint jelenleg nincs gazdasági alap ekkora áremelkedésre, és a kormány mindent megtesz a sokk tompításáért. Hozzátette: az ország üzemanyag‑ellátása biztosított, a stratégiai készletek akár 90 napra elegendők, és a hatóságok fellépnek az indokolatlan áremelések ellen.
Románia részt vesz a Franciaország által kezdeményezett nukleáris védelmi egyeztetéseken – erősítették meg hivatalos források. A tárgyalások már korábban elkezdődtek, és NATO‑szinten is napirenden vannak. Emmanuel Macron európai nukleáris együttműködést javasolt, Németországot kulcspartnernek nevezve, és jelezte a francia arzenál fejlesztésének lehetőségét is. Több európai ország nyitott a részvételre, Párizs és Berlin pedig közös nukleáris irányító csoportot hoz létre az elrettentési stratégia elmélyítésére.
Mihai Dimian kinevezését kedden írta alá Nicușor Dan államfő. Az újdonsült tárcavezető eskütételén részt vett Ilie Bolojan miniszterelnök is a Cotroceni-palotában.
A miniszter 2024 óta a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektora. Korábban, 2012-től az intézmény tudományos kutatási tevékenységét irányította rektorhelyettesként. 2006 és 2016 között a washingtoni Howard Egyetemen is oktatott - adjunktusként, illetve társult professzorként -, és doktori témavezetői feladatokat is ellátott.
Az oktatási miniszteri poszt 2025. december 23-án üresedett meg, amikor Daniel David benyújtotta a lemondását.
Köztük van a Rákóczi Ferenc Általános Iskola két tanulója is. A Szatmár megyei tanfelügyelőség tájékoztatása szerint az utazást nem iskolák vagy a tanfelügyelőség szervezte, a gyerekek egy magánkezdeményezés révén jutottak el a "sivatagi metropoliszba".
Az intézmény figyelemmel kíséri a diákok helyzetét, és tartja a kapcsolatot az érintett iskolákkal - közölte a tanfelügyelőség.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból.
Kedden reggel a TAROM két charterjárata 307 román állampolgárt szállított Bukarestbe. Egyiptomon keresztül jutottak haza Izraelből, ahova hat romániai utazási iroda közreműködésével utaztak ki. Többen kifogásolták, hogy miközben a charterjáratot a román állam fizette, "saját zsebből" kellett állniuk az Egyiptomba utazás költségét.
Az iráni háború miatt a Perzsa-öböl térségének több országában teljesen vagy részlegesen szünetel a légi közlekedés. A bukaresti repülőtereket üzemeltető vállalat (CNAB) szerint kedden összesen 28 járatot töröltek a közel-keleti események miatt.
A kubai repülőtereken legalább április 10-ig nem lesz elegendő kerozin. A légitársaságokat erről hivatalosan értesítették a kubai hatóságok. A probléma már február elején kezdődött, és eredetileg egy hónapra szólt, de most meghosszabbították.
Hat légitársaság – köztük orosz és kanadai cégek – felfüggesztette járatait Kubába. Más társaságok kénytelenek köztes leszállást beiktatni tankolás céljából, ami meghosszabbítja és megdrágítja az utakat.
A helyzetet az Egyesült Államok által alkalmazott de facto energetikai blokád okozza. Január 9. óta nem érkeztek tankhajók Kubába.
A turizmus – Kuba második legfontosabb devizaforrása – súlyos csapást szenved. Washington „rendkívüli fenyegetésnek” tartja Kubát, és nyíltan a rendszer megváltoztatását szeretné elérni.
Amerikai katonai tisztviselők szerint komoly hibát követhetett el az Egyesült Államok az Irán elleni légicsapásokat megelőző napokban. Az USA a légicsapások előtt szétszórta a térségben lévő amerikai erőket, mivel számított arra, hogy Irán a nagy, jól ismert katonai bázisokat támadja megtorlásként. Ezért sok amerikai katona szállodákba, bérelt irodákba, ideiglenes létesítményekbe került átmenetileg, írja a New York Times.
A katonák szétszórása miatt az amerikai személyzet civil infrastruktúrában tartózkodott. Ha Irán ezeket a helyeket célozta meg, az kívülről úgy nézhetett ki, mintha a támadás nem katonai célpont ellen irányult volna. A valóságban azonban amerikai katonai személyzet volt jelen ezekben az épületekben, így Irán szemében ezek legitim megtorlási célpontoknak számíthattak.
Az amerikai lapnak nyilatkozó védelmi tisztviselők hangsúlyozták, hogy miközben a katonai bázisok fel vannak készítve drónok, rakéták, tüzérségi támadások ellen, a szállodák és irodák egyáltalán nincsenek. Így az amerikai erők szétszórása éppen azoknak a fenyegetéseknek tette ki őket, amelyek ellen a bázisok eredetileg megvédték volna őket, írja a New York Times.
Káli Gábor vezényelte február 19-én és 20-án a George Enescu Filharmónia zenekarát. Műsoron Prokofijev-, Liszt- és Rachmaninov-művek szerepeltek. Borbély Tamás az első hangverseny napján, de még a koncert előtt kérte mikrofonhoz a magyarországi karmestert, akivel a bukaresti fellépése mellett a pályafutásáról is beszélgetett.
Káli Gábor karmester Budapesten született. Nem származik zenész családból, de szülei zene iránti szeretete meghatározta életét. Húsz évet élt Németországban, jelenleg Magyarországon lakik családjával. Felesége Csővári Csilla énekművész, akivel közös koncerteket is szoktak adni.
Kilencévesen határozta el, hogy karmester lesz, előbb azonban zongorázni tanult. Egyetemi tanulmányait szülővárosában és Berlinben végezte. Pályájának fontos mérföldköve volt a 2018-as év, amikor megnyerte a Hongkongi Nemzetközi Karmesterversenyt, majd a Nestlé és a Salzburgi Játékok karmesterversenyét is. Ez utóbbinak köszönhetően debütálhatott a világhírű Salzburgi Ünnepi Játékokon.
Pályája elején főleg német operaházakban dolgozott: vezényelt a Bajor Állami Operában, együttműködött a drezdai Staatskappelléval és a Bostoni Filharmonikusokkal. Elmondása szerint eddig csaknem 50-60 zenekarral dolgozott már a világ minden táján. Mesterkurzusokon Bernard Haitinktól, Kurt Masurtól és David Zinmantól tanult, de Budapesten lehetősége volt alaposabban is megismerkedni Kurtág György zenéjével, közvetlenül a zeneszerzővel való együttműködés nyomán. Április 12-én Kurtág A játszma vége című művét fogja vezényelni Baselben.
Újabb heves robbanások rázták meg Teheránt, tucatnyi rakéta csapódott be ma az iráni főváros egyik elővárosában, Pardiszban. Az iráni Forradalmi Gárda azt állítja, hogy a megtorló csapások miatt az amerikai hadsereg is komoly veszteségeket szenvedett, ezt azonban az amerikaiak cáfolták. Az iráni Forradalmi Gárda több száz amerikai katona haláláról számolt be, de az amerikai hadsereg közölte, hogy az Irán ellen indított katonai műveletben hat amerikai katona vesztette életét. Az amerikai média emellett 18 súlyosan megsebesült katonáról is beszámolt.
A Natura Stúdió mai adásában előbb Hoffmann Kata klinikai szakpszichológust halljuk a megsebzett gyermekkor testi és érzelmi egészségre gyakorolt hatásáról. Ezt követően Lukács-Márton Réka pszichológus az online tér kockázatairól szól.
