Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve.
A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a közelmúltban a helyszínen egyeztettek a két település polgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Valamivel több mint egy éve van hivatalban a Hargita megyei Kászon község új polgármestere András Tamás, akivel a kilencedik kászoni karácsonyi vásáron találkoztam és kértem meg, vonja meg ennek a valamivel több, mint egy éves mandátumnak a mérlegét.
A kilencedik kászoni karácsonyi vásáron készült összeállításunkat december 25-i műsorunkban hallhatják.
Közösségteremtő ereje van a közös adventi gyertyagyújtásnak – ezt bizonyította be a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület 2017-ben elindított kezdeményezése, amely mára már tradícióvá vált, és a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő eseményeken.
Nyolc évvel ezelőtt még nem volt szokás a romániai városokban köztéri adventi koszorúk állítása, ezért a civil kezdeményezés úttörőnek számított. Balta-Taics Tünde ötletgazda szerint családias hangulatú az adventi gyertyagyújtás, a közösség a magáénak érzi, és minden vasárnap más-más adventi hírnököt kérnek fel a gyertyagyújtásra. Pataky Lehel Zsolt kérdezte a Pécskai Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület elnökét, Balta-Taics Tündét.
December 21-én, vasárnap – kelet-európai idő szerint 17 óra 2 perckor – lesz a téli napforduló, azaz a csillagászati tél kezdete. Az év leghosszabb éjszakája vár majd ránk, de másnaptól egészen a nyári napfordulóig hosszabbodnak a nappalok. A téli napforduló amúgy a legtöbb ősi vallás egyik legalapvetőbb ünnepe volt, azt hirdette, hogy a sötétség felett mindig úrrá lesz a világosság.
Most jött el az ideje annak, hogy rátérjek a karácsonyra, illetve az azt megelőző szentestére. Krisztus születésének megünneplése 325 és 335 között, a 325 május 20. és július 25. között tartott niceai zsinat intézkedései kapcsán került be a köztudatba. Az ünnep napját nem volt egyszerű kitűzni, mivel egyesek szerint Jézus december 20-án született, mások viszont úgy vélték, hogy április 18-án vagy 19-én, de november 25-e és január 6-a is felmerült a világrajövetelének dátumaként. Végül az illetékesek december 25-ét jelölték meg az ünnep napjának, ezzel is ellensúlyozva a téli napforduló alkalmával tartott pogány ünnepet.
A mai részben a karácsony szavunk eredetére is kitérek: az etimológiai szótár szerint déli szláv, valószínűleg bolgár jövevényszó, a magyarba a keleti egyház műszavaként került be, sokan viszont úgy vélik, hogy ősi magyar szó.
Fontos megjegyezni, hogy a magasztos érzelmi töltet ellenére kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, nevezetes napok, történelmi események, időszakok nevét, és ebből kifolyólag az advent, a szenteste, a karácsony, a vízkereszt, a húsvét és a pünkösd szavakat is. Ugyanakkor az ünnepi jókívánságokban csupán az első szót kezdjük nagybetűvel, a többi kisbetűs. Idén egyébként december 21-én gyújtjuk meg a negyedik gyertyát, a szeretet szimbólumát az adventi koszorún.
December 31-én már a szilveszteri mulatságok kerülnek előtérbe, január elsején pedig boldog új évet kívánunk egymásnak. Ha írott formában küldünk üzenetet, ajánlott különbséget tenni a különírt új év és az egybeírt újév között. A különírt változat rövid idő óta tartó évet jelent, míg az egybeírt írásmóddal az év első napjára mint ünnepre célzunk. Mivel általában a jókívánság nem egyetlen napra, hanem a teljes évre szól, a „Boldog új évet kívánunk!” mondatban külön kell írni az új évet szavakat, és természetesen ilyenkor is csak a jókívánság első szavát kezdjük nagybetűvel. Az idén tízéves legújabb szabályzat szerint a csupa nagybetűs, pontok és felkiáltójel nélküli BÚÉK rövidítéssel is üzenhetünk majd a szeretteinknek. Kedves hallgatóink, köszönöm az egész évi figyelmüket. Ferencz Melániát hallották, áldott karácsonyt, és békés, boldog új esztendőt kívánok!
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve.
A magyarországi közmunkálatokért felelős minisztérium és az országos útügyi hatóságok képviselői a közelmúltban a helyszínen egyeztettek a két település polgármesterével, és terepszemlét is tartottak az első világháború előtt napi rendszerességgel használt út újjáépítéséről. Antal Péter pécskai és Mákos Árpád battonyai polgármesterek szerint az új román–magyar közúti összeköttetésről elérhető lesz a dél-erdélyi autópályaszakasz is, így a román és a magyar országos sztrádahálózatba is bekapcsolják a két testvértelepülést. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Enyhén növelte tegnap az Európai Bizottság az idei és a jövő évi várható román gazdasági növekedést. A bizottság idén 4,1 százalékos, 2020-ban 3,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsített hazánknak.
A Hivatalos Közlönyben közzétett döntések értelmében Lidia Baracot kinevezték az igazságügyi minisztérium, Horaţiu Moldovant az egészségügyi minisztérium, Carmen Morarut pedig…
A jogszabály szerint az alternatív szállítást, díj ellenében, engedéllyel rendelkező szállító végzi, az utas és az autót birtokló szállítmányozó között megkötött szállítási szerződés alapján, amelyet egy digitális platform üzemeltetője közvetít egy, a távközlési minisztérium által engedélyezett, digitális platformon keresztül.
Összevonják az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóságot (ANPDCA) és a Fogyatékkal Élők Országos Hatóságát (ANPD) – jelentette be tegnap Violeta Alexandru új munkaügyi miniszter.
November 20-áig kell ismertetniük álláspontjukat a feleknek a Parlament és a Legfelsőbb Bíróság közötti alkotmányos természetű jogi konfliktusra vonatkozó feltételezéssel kapcsolatban – szabta meg tegnap az Alkotmánybíróság a testülethez közel álló források szerint.
A miniszterelnök ma, a magáncégek országos toplistájának bemutató ünnepségén jelentette be, hogy megbeszélést folytatott Florin Jianuval, a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnökével, valamint a versenyszféra több más képviselőjével, és arra az elhatározásra jutott, hogy testületet hoz létre, amelynek a vállalkozókkal való konzultáció lesz a feladata.
Moszkva üdvözölte tegnap Emmanuel Macron francia elnök szavait a NATO állapotáról. ” Ez a NATO jelenlegi állapotának pontos meghatározása” – írta a Facebook oldalán Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő.
Spanyolország vasárnap negyedik parlamenti választását tartja négy éven belül, amelynek tétje, hogy sikerül-e feloldani a belpolitikai patthelyzetet és kormányt alakítani.
Enyhén növelte tegnap az Európai Bizottság az idei és a jövő évi várható román gazdasági növekedést. A bizottság idén 4,1 százalékos, 2020-ban 3,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsített hazánknak.
A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin) tegnap tette közzé őszi előrejelzését, amely 2021-re vonatkozó becslést is tartalmaz, e szerint a román gazdasági növekedés várhatóan 3,3 százalékra mérséklődik két év múlva. A bizottság arra számít, hogy a belföldi fogyasztás lassulni fog, de ennek ellenére a GDP-bővülés fő hajtóereje marad. Az inflációs nyomás is csökkent, hiszen a 2018-ban jegyzett 4,1 százalékos csúcsérték után szeptemberre 3,5 százalékra csökkent a fogyasztói árindex, amely az év végére ugyan 3,9 százalékra nő, de 2020-ban várhatóan visszatér a Román Nemzeti Bank által kijelölt 1,5-3,5 százalékos célsávba.
Az EB figyelmeztette Romániát, hogy az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan 3,6 százalékra nőhet a tavalyi 3 százalék után, 2020-ban pedig elérheti a 4,4 százalékot, 2021-ben a 6,1 százalékot a tervezett jelentős bér- és nyugdíjemelések miatt.
Csaknem negyven, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kinevezett államtitkárt bocsátott el - közölte tegnap este Ludovic Orban miniszterelnök.
A kormányfő szerint mindenkit el kell küldeni, akit a PSD nevezett ki, mert a liberális kormány 'nem dolgozhat azokkal, akik három és fél évig gúnyt űztek az országból'. Hozzátette: az új kormány 'drasztikusan' csökkenteni fogja az államtitkárok számát. (Agerpres)
A Hivatalos
Közlönyben közzétett döntések értelmében Lidia Baracot kinevezték az
igazságügyi minisztérium, Horaţiu Moldovant az egészségügyi minisztérium,
Carmen Morarut pedig az európai alapok minisztériumának államtitkárává.
A jogszabály szerint az alternatív szállítást, díj ellenében, engedéllyel rendelkező szállító végzi, az utas és az autót birtokló szállítmányozó között megkötött szállítási szerződés alapján, amelyet egy digitális platform üzemeltetője közvetít egy, a távközlési minisztérium által engedélyezett, digitális platformon keresztül.
A szállításra használt valamennyi gépkocsinak, tulajdonosától függetlenül, a Román Útügyi Hatóság (ARR) engedélyével kell rendelkeznie. A törvény leszögezi, hogy amennyiben a szállítási díjat közvetlenül az utastól szedi be, a szállítónak elektronikus pénztárgéppel kell rendelkeznie, nyugtát kell adnia és az ügyfél kérésére számlát köteles kiállítania. Amennyiben a fizetés a digitális platformon keresztül, kizárólag elektronikus úton történik, a szolgáltatásról elektronikus formában számlát kell küldeni az utasnak.
A már működő alternatív szállítók 2020. február 1-jéig kötelesek alkalmazkodni a jogszabály előírásaihoz.
Összevonják az Országos Gyermekjogvédelmi és Örökbefogadási Hatóságot (ANPDCA) és a Fogyatékkal Élők Országos Hatóságát (ANPD) - jelentette be tegnap Violeta Alexandru új munkaügyi miniszter.
A tárcavezető kifejtette: a minisztérium többi struktúráját is át akarja szervezni, meg akarja erősíteni az állampolgárokkal dolgozó alkalmazottak vonalát és a lehetőségek szerint le akarja csökkenteni a vezetői tisztségeket és átláthatóvá szándékozik tenni a tárca tevékenységét.
November 20-áig kell ismertetniük álláspontjukat a feleknek a Parlament és a Legfelsőbb Bíróság közötti alkotmányos természetű jogi konfliktusra vonatkozó feltételezéssel kapcsolatban - szabta meg tegnap az Alkotmánybíróság a testülethez közel álló források szerint.
Teodor Meleşcanu szenátusi elnök panaszt emelt tegnap az Alkotmánybíróságnál a Parlament és a Legfelsőbb Bíróság között a háromtagú bírói tanácsok összeállítása ügyében fennálló jogi konfliktus miatt.
Holnap 8.00 és
16.00 óra között, vasárnap pedig 7.00 és 21.00 óra között tartanak nyitva a
személynyilvántartó közszolgálatok – tájékoztat a Belügyminisztérium.
A miniszterelnök ma, a magáncégek országos toplistájának bemutató ünnepségén jelentette be, hogy megbeszélést folytatott Florin Jianuval, a Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) elnökével, valamint a versenyszféra több más képviselőjével, és arra az elhatározásra jutott, hogy testületet hoz létre, amelynek a vállalkozókkal való konzultáció lesz a feladata.
A miniszterelnök bejelentette, az első kérdés, amelyben a vállalkozók képviselőinek segítségére számít, a bürokrácia csökkentése lesz, mert nagyon sok fölösleges eljárás fékezi a kezdeményezéseket. Orban ugyanakkor a jogszabályok csökkentését is tervei között említette, mivel véleménye szerint a túlbonyolított szabályozások szintén túlzott bürokráciához vezetnek. (Agerpres)
Moszkva üdvözölte tegnap Emmanuel Macron francia elnök szavait a NATO állapotáról. " Ez a NATO jelenlegi állapotának pontos meghatározása" - írta a Facebook oldalán Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő.
Macron a egy gazdasági hetilapnak adott interjújában kijelentette tegnap, hogy a NATO "agyhalott". Úgy fogalmazott, hogy jelenleg a NATO agyhalála figyelhető meg, mert nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei között. Azt is mondta figyelmeztetőleg, hogy az európai országok többé nem bízhatnak meg abban, hogy az Egyesült Államok megvédi az észak-atlanti szervezetben lévő szövetségeseit. Szerinte az Egyesült Államok, Európa "nagy szövetségese" elkezdett inkább Kínára figyelni. Donald Trumppal "egy olyan elnök van hatalmon, aki nem osztja az európai terv eszméjét, és távolodik tőle" - jelentette ki. Erre példának hozta fel Trump hirtelen hozott múlt havi döntését az amerikai csapatok kivonásáról Északkelet-Szíriából, amiről nem konzultált a szövetségeseivel.
Európa határain eközben olyan "autoritárius hatalmak" bukkantak fel, mint Törökország és Oroszország - mondta.
Spanyolország vasárnap negyedik parlamenti választását tartja négy éven belül, amelynek tétje, hogy sikerül-e feloldani a belpolitikai patthelyzetet és kormányt alakítani.
A közvélemény-kutatások szerint arra lehet számítani, hogy a szavazás lezajlása után sem lesz könnyebb a kormányalakítás, mert egy párt sem szerez önálló kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget a parlamentben. Ráadásul ezt a többséget nem lehetne elérni csak a baloldali vagy csak a jobboldali pártok esetleges együttműködésével sem. A felmérések azt mutatják: most is a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) nyerhet, de tavasszal szerzett mandátumaihoz képest gyengébb vagy legfeljebb azonos eredménnyel.
A spanyol politikai elemzők úgy vélik, hogy ha a választás végeredménye az előrejelzéseknek megfelelően alakul, akkor a pártoknak meg kell barátkozniuk egy esetleges nagykoalíció gondolatával, amit egyelőre elutasítanak. Spanyolországban még sosem volt példa nagykoalícióra, ahogy koalíciós kormányra sem. (MTI)
Közepes erősségű földrengés volt ma hajnalban Irán északnyugati részén. A legfrissebb hatósági jelentések szerint legkevesebb öten meghaltak.
Több mint háromszázan megsérültek, de többségük csak a kitört pánik közepette szerzett könnyebb sérülésüket. Az iráni állami televízió híradása szerint az epicentrum környékén harminc épület romba dőlt. A helyi idő szerint negyed háromkor történt, 5,9-es erősségű rengés középpontja Hasztrud várostól 50 kilométerrel északkeletre, tíz kilométeres mélységben, az örmény és az azeri határ közelében volt az amerikai földtani intézet (USGS) és a teheráni egyetem geofizikai intézetének mérése alapján egyaránt.
Az első nagyobb rengést két kisebb erejű, 4,2-es és 4,4-es földmozgás követte.
Enyhén növelte tegnap az Európai Bizottság az idei és a jövő évi várható román gazdasági növekedést. A bizottság idén 4,1 százalékos, 2020-ban 3,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsített hazánknak.
A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin) tegnap tette közzé őszi előrejelzését, amely 2021-re vonatkozó becslést is tartalmaz, e szerint a román gazdasági növekedés várhatóan 3,3 százalékra mérséklődik két év múlva. A bizottság arra számít, hogy a belföldi fogyasztás lassulni fog, de ennek ellenére a GDP-bővülés fő hajtóereje marad. Az inflációs nyomás is csökkent, hiszen a 2018-ban jegyzett 4,1 százalékos csúcsérték után szeptemberre 3,5 százalékra csökkent a fogyasztói árindex, amely az év végére ugyan 3,9 százalékra nő, de 2020-ban várhatóan visszatér a Román Nemzeti Bank által kijelölt 1,5-3,5 százalékos célsávba.
Az EB figyelmeztette Romániát, hogy az államháztartási hiány az idén GDP-arányosan 3,6 százalékra nőhet a tavalyi 3 százalék után, 2020-ban pedig elérheti a 4,4 százalékot, 2021-ben a 6,1 százalékot a tervezett jelentős bér- és nyugdíjemelések miatt.
