A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
Salak darab rongálta meg tegnap egy ház tetőzetét Vajdahunyadon. A megyei rendőrségi felügyelőség közlése szerint a több mint 40 kilós salakdarab a vajdahunyadi kombinátnál végzett robbantás következtében repült majdnem egy kilométert a levegőben, mielőtt becsapódott a házba.
A Pavel Kiseleff orosz tábornokról elnevezett bukaresti Kiseleff út egy szakaszának Ukrajna útra történő átnevezését szorgalmazó petíció aláírására buzdítja a romániai lakosságot Ukrajna bukaresti nagykövetsége.
Adásunkban László Tibor kolozsvári kollégánk Cseke Péter irodalomtörténésszel, a Jancsó Béla 1914-40 közötti levelezését tartalmazó, Kriterion könyvkiadónál megjelent kötetek gondozójával,…
Tavaly lényegesen kevesebben vesztették életüket az Európai Unió útjain, mint a koronavírus-járvány előtt; a baleseti statisztikát továbbra is Románia vezeti – derült ki az Európai Bizottság a 2021-ben bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetekről készült, és hétfőn közzétett jelentéséből.
Nagyon fontos, hogy folytatódjék a koronavírus elleni oltókampány Romániában valamennyi rendelkezésre álló oltóanyaggal, így az AstraZeneca vakcinájával is tovább oltanak – jelentette be a kampányt koordináló országos bizottság elnöke.
A kormány illetékesei ismét találkoznak a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel, akikkel arről egyeztetnek, hogy milyen adókedvezményeket kapjanak a 3 ezer és 5 ezer lej közötti jövedelemmel rendelkező dolgozók.
Továbbra is magas az intenzív ellátása szoruló Covid-betegek száma Romániában: 1496 embert kezelnek jelenleg intenzív osztályon.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport déli jelentése szerint az elmúlt 24 órában 4.942 új koronavírusos esetet jelentettek közel 40 ezer teszt feldolgozása nyomán. 134 személy elhalálozásáról érkezett jelentés. A járvány hazai megjelenése óta valamivel több, mint 998 ezer esetet igazoltak Romániában. Több mint 896 ezer személy meggyógyult a betegségből. A legtöbb új esetet, 1093-at ismét Bukarestből jelentették, ahol a fertőzöttségi mutató 6,67 ezrelékre csökkent a tegnapi 6,81 ezrelékről.
A jövő évben is 100 ezer vendégmunkás érkezhet hazánkba, miután a kormány 2023-ra is ezt a keretszámot fogadta el.
A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a külföldi munkások alkalmazása bürokratikus, ezért eddig sose sikerült ennyi vendégmunkást Romániába csalogatni. A statisztikák szerint egy külföldi vendégmunkás átlagban 572 dollárt keres hazánkban. Legtöbbet az IT és kommunikáció ágazatban dolgozók kereshetnek, ott egy vendégmunkás átlagbére elérheti a 777 dollárt.
Salak darab rongálta meg tegnap egy ház tetőzetét Vajdahunyadon. A megyei rendőrségi felügyelőség közlése szerint a több mint 40 kilós salakdarab a vajdahunyadi kombinátnál végzett robbantás következtében repült majdnem egy kilométert a levegőben, mielőtt becsapódott a házba.
Egy másik salakdarabot is megtaláltak a rendőrök a közelben. A házba csapódott követ megvizsgálták és nem állapítottak meg sugárzás-veszélyt. A megrongált házban lévő nő és két kiskorú gyermeke sértetlenül megúszta a salakdarab becsapódását.
Több mint 8200 ukrán állampolgár érkezett Romániába kedden, többen, mint egy nappal korábban - tájékoztatott szerdán a határrendészet.
A közlemény szerint 24 óra alatt 55.752 személy lépett be Romániába, köztük 8261 ukrán állampolgár (8,3 százalékkal több, mint előző nap). Az ukrán-román határátkelőknél 4523, a Moldovai Köztársasággal közös határátkelőknél pedig 1952 ukrán állampolgár érkezett az országba. A háború kezdetétől kedd éjfélig 578.828 ukrán állampolgár lépett be Romániába.
Véget ért a Román Rádió által szervezett Gaudeamus könyvvásár a fővárosban, amelyet a Romexpo kiállítási csarnokban szerveztek meg a múlt héten.
Az ötnapos rendezvény ideje alatt több száz könyvbemutató és irodalmi beszélgetés volt, ahol a szerzők találkozhattak olvasóikkal. Az első kimutatások szerint a legkeresettebb könyvek közé tartozott Mircea Cărtărescu írónak a Theodoros című új regénye, de sokan megvásárolták Radu Paraschivescunak az Ördög hídja (Podul diavolului) című új regényét is. A külföldi írók sikerlistáján megtalálható a japán Genki Kawamura Ha a macskák eltűnnének a világból című könyve, valamint az amerikai Anthony Doerr Felhőkakukkvár és a francia Michel Houellebecq románul Anihilare címmel megjelent új regénye.
A Pavel Kiseleff orosz tábornokról elnevezett bukaresti Kiseleff út egy szakaszának Ukrajna útra történő átnevezését szorgalmazó petíció aláírására buzdítja a romániai lakosságot Ukrajna bukaresti nagykövetsége.
A diplomáciai képviselet keddi tájékoztatásában rámutatott, a Romániai Ukránok Szövetségévek közösen kérték Nicuşor Dan bukaresti főpolgármestertől, hogy - más európai városok példáját követve - nevezzék el Ukrajnáról a Kiseleff útnak azt a szakaszát, ahol az orosz nagykövetség épülete is található. Egy Facebook-bejegyzésben a nagykövetség beszámol arról is, hogy az Ukrajna utca elnevezésű kampányt 34 ország 53 városában hirdették meg eddig.
Vasármnaptól hatályba lépett az új vasúti menetrend, így elindultak az új InterCity-járatok.
Ezeknek elméletileg valamivel hamarabb célba kellene érniük, mivel kevesebbszer állnak meg. A Román Államvasutak újítása azonban balul sült el, hiszen már az első, Ștefan cel Mare nevét viselő, Bukarest-Iași-Suceava között közlekedő járat mozdonya meghibásodott. Emiatt a vonat szinte két órás késéssel ért célba.
Adásunkban László Tibor kolozsvári kollégánk Cseke Péter irodalomtörténésszel, a Jancsó Béla 1914-40 közötti levelezését tartalmazó, Kriterion könyvkiadónál megjelent kötetek gondozójával, majd Lukács József történésszel, az erdélyi gasztronómiatörténet kutatójával beszélget. Műsorunk végén Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat márciusi lapszámait ismerteti.
Tavaly lényegesen kevesebben vesztették életüket az Európai Unió útjain, mint a koronavírus-járvány előtt; a baleseti statisztikát továbbra is Románia vezeti – derült ki az Európai Bizottság a 2021-ben bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetekről készült, és hétfőn közzétett jelentéséből.
Az adatok szerint tavaly mintegy 19 800 ember vesztette életét közúti balesetben az Európai Unió területén, 13 százalékkal kevesebben, mint 2019-ben. Ez közel háromezerrel kevesebb halálos áldozatot jelent.
A halálos kimenetelű közúti balesetek számát tekintve az uniós országok rangsora a korábbi évekhez képest nem változott jelentősen. Továbbra is Romániában a legmagasabb a halálozási arány: egymillió lakosra vetítve 93-an vesztették életüket az utakon 2021-ben. Svédországban a legbiztonságosabb a közúti közlekedés, az országban tavaly egymillió lakosra vetítve 18 haláleset jegyeztek fel. Az uniós átlag 44 közúti haláleset volt egymillió lakosra vetítve.
Nagyon fontos, hogy folytatódjék a koronavírus elleni oltókampány Romániában valamennyi rendelkezésre álló oltóanyaggal, így az AstraZeneca vakcinájával is tovább oltanak - jelentette be a kampányt koordináló országos bizottság elnöke.
Valeriu Gheorghiţă hangsúlyozta, nem lesz korhatár-korlátozás, bárki megkaphatja az AstraZeneca oltóanyagát. Azok, akiknek már beadták az első dózist, megkapják a másodikat is, azok esetében azonban, akiknél az AstraZeneca vakcinájának első adagja vérrögképződést okozott, ellenjavallt a második dózis beadása. A katonaorvos nyomatékosította, az oltásról való lemondás vagy annak halogatása a megbetegedés súlyos formáinak kialakulásához vezethet, másrészt kompromittálhatja a nyájimmunitás elérését. A szakember kiemelte, amint arra az Európai Gyógyszerügynökség (EMI) is rámutatott, az oltás előnyei továbbra is meghaladják az esetleges kockázatokat. Április 4-éig több mint 34 millió adagot használtak fel az oltóanyagból világszerte, és 222 vérrögképződéses esetet jegyeztek, ami azt jelenti, hogy 100 ezer személyre 0,65 ilyen eset jut - magyarázta. Ugyanakkor Romániában 100 fertőzött személyből 2,5 életét veszti, és egyre több a súlyos eset a fiatal fertőzöttek körében is – tette hozzá.
A kormány illetékesei ismét találkoznak a szakszervezetek és a munkáltatók képviselőivel, akikkel arről egyeztetnek, hogy milyen adókedvezményeket kapjanak a 3 ezer és 5 ezer lej közötti jövedelemmel rendelkező dolgozók.
Ezeket az adókedvezményeket a jövő év elejétől alkalmaznák. Mint ismert, január 1-től a bruttó minimálbér 3 ezer lejre nő, de mivel ebből 200 lej adómentes, ezért előfordulhat, hogy egy minimálbérrel alkalmazott dolgozó többet keressen mint egy olyan, akinek a bruttó bére 3 ezer és 5 ezer lej között van. Jelenleg 1,2 millió alkalmazott, a munkavállalók csaknem 23 százaléka kap minimálbért. A jövő évtől bevezetendő 3000 lejes minimálbér a kormány tájékoztatása alapján 2 millió 181 ezer munkavállalót érint.
Továbbra is magas az intenzív ellátása szoruló Covid-betegek száma Romániában: 1496 embert kezelnek jelenleg intenzív osztályon.
A Stratégiai Kommunikációs Csoport déli jelentése szerint az elmúlt 24 órában 4.942 új koronavírusos esetet jelentettek közel 40 ezer teszt feldolgozása nyomán. 134 személy elhalálozásáról érkezett jelentés. A járvány hazai megjelenése óta valamivel több, mint 998 ezer esetet igazoltak Romániában. Több mint 896 ezer személy meggyógyult a betegségből. A legtöbb új esetet, 1093-at ismét Bukarestből jelentették, ahol a fertőzöttségi mutató 6,67 ezrelékre csökkent a tegnapi 6,81 ezrelékről.
