A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
Csütörtöki ülésén fogadja el a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amellyel 1,77 milliárd lejt utalnak ki az építőanyagárak növekedésének kompenzálására…
Tegnapi ülésén törvényerőre emelte a parlament a Támogatás Romániának elnevezésű gazdasági- és szociális intézkedéscsomag két rendelkezését. Amennyiben Klaus Johannis államfő…
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete az Apáthy István Egyesülettel és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Biológiai és Ökológiai szakbizottságával közösen idén ONLINE rendezi meg a Kolozsvári Biológus Napok 21. kiadását, április 16-17. között.
Ha valaki uniós állampolgárként egy másik tagállamban dolgozik, bérezés, munkaszerződés, munkaidő, munkavédelem, elbocsátás, az egészségvédelem és biztonság tekintetében elvileg ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie, mint az adott ország állampolgárainak.
A kommunizmus áldozatai egy 1990-es román törvény alapján jogosultak havi juttatásokra és különböző kedvezményekre, mint például a helyi adók és illetékek kifizetése alóli mentesség, vagy ingyenes utazásra jogosító vasúti jegyek.
Az elektronikus személyazonossági kártya nem lesz kötelező, de a román állampolgárok nem tudnak majd külföldre utazni nélküle – mondta a Digitalizációért Felelős Országos Hatóság vezetője, Octavian Oprea.A kártya, az utazás megkönnyítése mellett azt is lehetővé teszi, hogy általa könnyebben kapcsolatba lépjünk a hatóságokkal. Adataink könnyebben elérhetővé válnak az uniós tagállamokban, illetve a más uniós országokból érkezők személyazonossága is könnyen ellenőrizhető lesz Romániában – tette hozzá.
„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok” – idéztem az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár Toldy Ferencet, aki 1805 és 1875 között élt. Most azonban nem róla lesz szó, hanem az általa emlegetett könyvtárnokról, vagyis a könyvtárosról, aki ma nagyobb figyelmet kap az átlagosnál. Áprilisi 14-én van ugyanis a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, illetve a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok nyújtotta értékekre.
A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas…
Mától, azaz április 16-tól az országos platformon való előjegyzés nélkül is kérheti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinát bárki, aki ezt az oltást szeretné megkapni.
Románia rövidesen csatlakozni fog a schengeni térséghez – jelentette ki Roberta Metsola hétfőn a román parlamentben. Metsola beszédében leszögezte: Románia felvétele a belső határellenőrzés nélküli térségbe nem ‘ajándék’ az ország számára, hanem megérdemelt jussa.
Nagypénteki különkiadásunkban a nagyváradi római katolikus püspöki palotába hívjuk látogatásra hallgatóinkat Lakatos-Balla Attila régész, történész, muzeológus, a Nagyváradi Római Katolikus…
Csütörtöki ülésén fogadja el a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amellyel 1,77 milliárd lejt utalnak ki az építőanyagárak növekedésének kompenzálására – jelentette be Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülés elején.
A koalíció vezetői hétfőn este ismertették a Támogatás Romániának elnevezésű szociális és gazdaságösztönző intézkedéscsomagot. Ennek részeként fogadja el a kabinet azt a sürgősségi rendeletet is, amelynek célja az építőanyagárak és a munkaerőköltségek növekedésének kompenzálása. A kormányfő hangsúlyozta, összesen 5,2 milliárd lejt szánnak idén erre a célra, a különbözetet uniós alapokból biztosítják majd.
Tegnapi ülésén törvényerőre emelte a parlament a Támogatás Romániának elnevezésű gazdasági- és szociális intézkedéscsomag két rendelkezését. Amennyiben Klaus Johannis államfő is kihirdeti a törvényt, június 1-től 3000 lej lesz a bruttó minimálbér a mezőgazdasági ágazatban, amely után sem jövedelemadót, sem egészségbiztosítást nem kell fizetni, kizárólag a nyugdíjalap-hozzájárulást vonják le belőle.
Döntő házként elfogadta a képviselőház azt a tervezetet is, melynek értelmében a kórházi betegek étkezési fejkvótáját az inflációs rátához igazítják, és nem lehet kevesebb napi 22 lejnél. Ugyanakkor a helyi hatóságok a helyi hatóságok a költségvetésben e célra jóváhagyott előirányzatok keretén belül hozzájárulhatnak az egészségügyi intézmények fenntartási és működési kiadásaihoz. Ilyenek például a személyzeti költségek, termékek és szolgáltatások, beruházások, javítási, bővítési és korszerűsítési munkálatok, orvosi felszerelések, vagy az étkezési fejkvóta kipótolása.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete az Apáthy István Egyesülettel és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Biológiai és Ökológiai szakbizottságával közösen idén ONLINE rendezi meg a Kolozsvári Biológus Napok 21. kiadását, április 16-17. között.
A két napig tartó tudományos rendezvényt a résztvevők a biológiát és az ökológiát széles körben átfogó előadásaikkal tarkítják. Előadóként egyetemi oktatók, kutatók, doktoranduszok mellett frissen végzett vagy éppen jelenlegi egyetemi hallgatók is bemutatkoznak erdélyi és magyarországi egyetemekről egyaránt. A rendezvény szervezői Fenesi Annamária, Hartel Tibor és Pap Péter László a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének oktatói. A Biológus Napok programjáról, csatlakozási lehetőségekről a rendezvény facebook oldalán tájékozódhatnak.
Ha valaki uniós állampolgárként egy másik tagállamban dolgozik, bérezés, munkaszerződés, munkaidő, munkavédelem, elbocsátás, az egészségvédelem és biztonság tekintetében elvileg ugyanolyan bánásmódban kell részesülnie, mint az adott ország állampolgárainak.
Így történik ez a valóságban is? Melyek a leggyakrabban előforduló problémák? Németországban mire érdemes odafigyelni idénymunkásként kiutazás előtt és után? Németh Krisztinát, a Külföldről Németországba érkező Munkavállalók Európai Egyesületének szociális és munkajogi tanácsadóját Benedek Csilla kérdezte.
A kommunizmus áldozatai egy 1990-es román törvény alapján jogosultak havi juttatásokra és különböző kedvezményekre, mint például a helyi adók és illetékek kifizetése alóli mentesség, vagy ingyenes utazásra jogosító vasúti jegyek.
A kárpótlásra való jogosultságot a két évvel ezelőtt kiterjesztették az első fokú leszármazottakra, vagyis az egykori második világháborús oroszországi hadifoglyok vagy a kényszerlakhelyre deportáltak gyerekeire is. Egy friss módosítás szerint, amit az RMDSZ kezdeményezett a parlamentben, a volt hadifoglyok nevelt gyerekei is megkaphatják a kárpótlást havi juttatás formájában. Az RMDSZ minden megyében segít a kérvények benyújtásában, az iratok beszerzésében, a dosszié összeállításában és továbbításában. Az igénylés folyamatáról kért tájékoztatást Pataky Lehel Zsolt az RMDSZ Arad megyei szervezetének székhelyén Sandu Roland ügyintézőtől.
Az elektronikus személyazonossági kártya nem lesz kötelező, de a román állampolgárok nem tudnak majd külföldre utazni nélküle – mondta a Digitalizációért Felelős Országos Hatóság vezetője, Octavian Oprea.A kártya, az utazás megkönnyítése mellett azt is lehetővé teszi, hogy általa könnyebben kapcsolatba lépjünk a hatóságokkal. Adataink könnyebben elérhetővé válnak az uniós tagállamokban, illetve a más uniós országokból érkezők személyazonossága is könnyen ellenőrizhető lesz Romániában – tette hozzá.
A személyazonosság elektronikus ellenőrzése egy platform révén valósul majd meg, ez a felület pedig azt is lehetővé teszi, hogy az állampolgárok könnyedén eligazodjanak a hatóságok honlapjain és egyszerűen megtalálják a keresett információkat. Az új típusú okmányok bevezetését egy a személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok biztonságára vonatkozó EU-direktíva írja elő, amely augusztus 2-án lép hatályba az Európai Unióban. A parlament az irányelv előírásainak megfelelően tavaly elfogadta a lakosság-nyilvántartást szabályozó törvényt, amelynek alkalmazási módszertanát múlt héten bocsátotta közvitára a kormány. Az elektronikus személyazonossági igazolvány olyan biztonsági elemeket fog tartalmazni, amelyek lehetetlenné teszik, hogy valaki bitorolja tulajdonosának identitását. A személyi igazolvány kiváltása továbbra is 14 éves kortól kötelező, de a szülők ezentúl kiválthatják a 14 éven aluli gyermekeik számára is. A kérést mindkét szülőnek alá kell írnia. Ha csak az egyik szülő írja alá, a másik szülő közjegyzőileg hitelesített beleegyezésére van szükség.
Márton Áron, Erdély egykori nagy püspökének szülőfalujában, Csíkszentdomokoson tartották a VIII. Székelyföldi Betlehemes Találkozót.
A vasárnapi rendezvényre 11. székelyföldi hagyományőrző csoport érkezett Kézdiszárazpatakról, Kézdiszentlélekről, Kászonaltízről, Csíkmenaságról, Csíkcsobotfalváról, Csíktaplocáról, Csíkborzsovából, Szentegyházáról, Hidegségről, Gyergyótekerőpatakról és Gyergyóditróból. Az ünnepi szentmise után a csoportok a helyi templomban, kultúrotthonban, a Márton Áron Zarándokközpontban, az egyik óvodában és a szomszédos településeken mutatták be a többszázéves múltra visszatekintő betlehemes játékaikat. Bíró István összeállítása.
„Minden könyvtárnak két lényeges alkotórésze van, egy anyagi: a könyvek… s egy szellemi: a könyvtárnok” – idéztem az irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár Toldy Ferencet, aki 1805 és 1875 között élt. Most azonban nem róla lesz szó, hanem az általa emlegetett könyvtárnokról, vagyis a könyvtárosról, aki ma nagyobb figyelmet kap az átlagosnál. Áprilisi 14-én van ugyanis a könyvtárosok világnapja, amelyet két nagy szervezet, az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, illetve a Könyvtári Egyesületek és Intézmények Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a könyvtárak és a könyvtárosok nyújtotta értékekre.
Az 1897-ben született író és filozófus Hamvas Béla szerint „a könyvtáros […] az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor, kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény”.
A két kifejezés, vagyis a könyvtár és a könyvtáros már gyerekkoromban beépült a szótáramba, a szülőfalumban, Csíkszentdomokoson rendszeres látogatója voltam a községi könyvtárnak, majd a középiskolai és az egyetemi könyvtárban folytattam a kalandozást. Mintha kinyílt volna előttem a világ. Egy ideje a saját könyvtáramat bővítgetem, persze – könyvfüggőként – nem olyan ütemben, mint szeretném.
Most kimondottan örülök ennek a témának, ugyanis általában minden alkalmat megragadok arra, hogy a könyvekről beszéljek. Természetesen a humort sem vetem meg, így akadtam rá egy szöveges-képes felhívásra, amelyből kiderül, hogy a könyvtári könyveket tilos megenni, kalapként viselni, zaklatni, tűzoltásra, alátámasztásra, illetve medvék vagy vámpírok elűzésére használni. De szabad szagolgatni és ajánlott olvasni őket. És ez csak egyetlen példa a sok közül, amely világszerte fogadja az olvasókat a könyvtárakban.
Persze arról sem feledkezhetek meg, hogy ma nagycsütörtök van, és közeledik a húsvétvasárnap. Néhány napja már megjelentek az első ünnepi köszöntők a különféle közösségi oldalakon, egy-egy üzenetbe azonban hibák is becsúsztak. Emlékeztetőként idéznék egy mondatot A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásából: „Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepek, a nevezetes napok, időszakok, a történelmi események nevét.” Tehát a nagycsütörtök, a nagypéntek, a nagyszombat, a húsvétvasárnap és a húsvéthétfő is kis kezdőbetűvel írandó, az üdvözletekben pedig kizárólag a mondat elején lévő szó kezdődik nagybetűvel.
Én mára búcsúzom, Farkas-Ráduly Melániát hallották, áldott húsvéti ünnepeket kívánok, viszonthallásra.
A koronavírus-világjárvány további 77 millió embert taszított mélyszegénységbe világszerte, és számos fejlődő ország képtelen kilábalni a válságból a hiteltörlesztések magas költségei miatt - mutatott rá azENSZ-jelentése. A világszervezet adatai szerint 2019-ben 812 millió ember élt mélyszegénységben, vagyis napi 1 dollár 90 centből vagy ennél kevesebből. A pandémia után 2021-re 889 millióra emelkedett a mélyszegénységben élők száma.
Mától, azaz április 16-tól az országos platformon való előjegyzés nélkül is kérheti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinát bárki, aki ezt az oltást szeretné megkapni.
Azoknál az oltóközpontoknál, amelyeknél a Vaxzevria (korábbi nevén AstraZeneca) vakcinát használják, előjegyzés nélkül is lehet igényelni az oltást, amennyiben vannak szabad helyek. Arról, hogy hol vannak üres helyek, az oltóközpontok interaktív térképén, a vaccin.live oldalon lehet tájékozódni. Az előjegyzés nélkül oltásra jelentkezőknek mindössze a személyi igazolványukat kell felmutatniuk az oltóközpontnál, ahol az oltási kapacitás függvényében fogadják a jelentkezőket. Az egyetlen kizáró ok, ha az oltást igényelő személy a COVID-19 betegségre utaló tüneteket mutat.
Románia rövidesen csatlakozni fog a schengeni térséghez - jelentette ki Roberta Metsola hétfőn a román parlamentben. Metsola beszédében leszögezte: Románia felvétele a belső határellenőrzés nélküli térségbe nem 'ajándék' az ország számára, hanem megérdemelt jussa.
'Ne mondjanak le Európáról, ne hagyjanak magunkra minket' - mondta az EP elnöke a bukaresti parlamentben. Beszédében Metsola ugyanakkor méltányolta a romániai lakosságnak az ukrajnai menekültekkel szemben tanúsított segítőkészségét, ami szerinte az európai értékek felvállalásának bizonyítéka. Hozzátette, Románia felvétele a belső határellenőrzés nélküli övezethez nem csak Romániának, hanem minden tagállamnak előnyére válik.
Nagypénteki különkiadásunkban a nagyváradi római katolikus püspöki palotába hívjuk látogatásra hallgatóinkat Lakatos-Balla Attila régész, történész, muzeológus, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közgyűjteményi referensének kalauzolásával. A műsorban Bács Lajos Márton Áron miséje című művéből hallhatnak részleteket, tartsanak velünk.
Csütörtöki ülésén fogadja el a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amellyel 1,77 milliárd lejt utalnak ki az építőanyagárak növekedésének kompenzálására – jelentette be Nicolae Ciucă miniszterelnök a kormányülés elején.
A koalíció vezetői hétfőn este ismertették a Támogatás Romániának elnevezésű szociális és gazdaságösztönző intézkedéscsomagot. Ennek részeként fogadja el a kabinet azt a sürgősségi rendeletet is, amelynek célja az építőanyagárak és a munkaerőköltségek növekedésének kompenzálása. A kormányfő hangsúlyozta, összesen 5,2 milliárd lejt szánnak idén erre a célra, a különbözetet uniós alapokból biztosítják majd.
