A máról holnapra virradó éjszaka áttérünk a nyári időszámításra, ami azt jelenti, hogy éjjel 3 órakor átállítjuk az órákat 4 órára. Emiatt a vasárnap csak 23 órából áll. Ennek a változásnak az a legfőbb következménye, hogy az esték hosszabbak és világosabbak lesznek, ezzel szemben a reggelek egy ideig sötétebbek. Romániában az időátállítási rendszert először 1932-ben vezették be, és a jelenlegi formája – miszerint a nyári időszámításra március utolsó vasárnapján, a téli időszámításra október utolsó vasárnapján térünk át – az 1990-es évek óta van érvényben.
Donald Trump amerikai elnök szerint előfordulhat, hogy az Egyesült Államok szükség esetén nem siet a NATO segítségére. Trump egy miami-i üzleti fórumon ismét bírálta az észak-atlanti szövetséget amiatt, hogy tagállamai nem nyújtanak katonai támogatást a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolására. – Évente több száz milliárd dollárt költünk a NATO-ra, hogy megvédjük őket, és mindig ott lettünk volna értük, de most úgy gondolom, hogy már nem kell ott lennünk – mondta Donald Trump. Az elmúlt hetekben az amerikai elnök egyre több harcias kijelentést tett a NATO-val szemben, amelyet „papír tigrisnek” és „gyávának” nevezett. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán március 19-i közös közleményében kijelentette: készek hozzájárulni a szoros átkelésének biztonságát szavatoló erőfeszítésekhez, de kizárták a közvetlen katonai részvételt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok földi csapatok bevetése nélkül is elérheti céljait Iránban. Rubio emellett arra számít, hogy műveletük néhány héten belül befejeződik annak ellenére, hogy a közelmúltban további erőket vezényeltek a régióba – írta a Reuters. Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok teljesíti a háborúban kitűzött céljait, amelyekről kifejtette, hogy azok Irán rakéta- és drónképességeinek, valamint a haditengerészet és légierő megsemmisítését jelentik. Közben az Irán-barát jemeni húszik bejelentették, hogy ők is beléptek az öbölmenti háborúba, és elismerték, hogy a Jemenből Izraelre kilőtt ballisztikus rakétát ők indították.
Friedrich Merz német kancellár szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az Egyesült Államoknak és Izraelnek lenne-e egyértelmű stratégiája az iráni háború befejezésére. Merz ugyanakkor hozzátette, hogy Németország elvileg kész segíteni a régió stabilizálásában a harcok lezárultát követően. A Reuters tudósítása szerint a német kancellár kijelentette: nincs meggyőződve arról, hogy amit Izrael és Amerika tesz, valóban sikerhez fog vezetni. Hozzátette: megpróbálják befolyásolni Izraelt, bár elismerte, hogy csak korlátozott sikerrel. Merz elmondta: Németország a jövőben segíthet a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolásában, például aknamentesítéssel, ha lesz erre nemzetközi mandátuma, illetve jóváhagyása a német parlament részéről.
A máról holnapra virradó éjszaka áttérünk a nyári időszámításra, ami azt jelenti, hogy éjjel 3 órakor átállítjuk az órákat 4 órára. Emiatt a vasárnap csak 23 órából áll. Ennek a változásnak az a legfőbb következménye, hogy az esték hosszabbak és világosabbak lesznek, ezzel szemben a reggelek egy ideig sötétebbek. Romániában az időátállítási rendszert először 1932-ben vezették be, és a jelenlegi formája – miszerint a nyári időszámításra március utolsó vasárnapján, a téli időszámításra október utolsó vasárnapján térünk át – az 1990-es évek óta van érvényben.
Három vállalat jelezte szándékát a Lukoil orosz olaj- és gázipari óriáscég összes romániai érdekeltségeinek megvásárlására – jelentette be Bogdan Ivan…
Döntő házként elfogadta mai ülésén a képviselőház a családon belüli erőszak áldozatainak védelméről szóló törvény módosításait. E szerint az ideiglenes…
Kedvezően véleményezte a képviselőház és a szenátus kulturális bizottsága a Román Televízió és a Román Rádió elnök-vezérigazgatói tisztségére jelölt Adriana…
Robbanás történt tegnap egy tömbházlakásban az Ilfov megyei Bufteán. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a keresőcsapatok négy áldozatot azonosítottak, egyikük állapota…
Ukrajna az európai szövetségeseivel együtt vasárnap és hétfőn, Genfben átdolgozta az amerikai javaslatot. „A háború befejezéséhez szükséges lépések listája most…
A szervezet szerint az 50 millió eurónál kisebb bevétellel rendelkező vállalatokat sújtó adónem visszafogja a beruházásokat és veszélyezteti az ország…
Fennállásának 30-ik évfordulója alkalmából adott ünnepi hangversenyt a Transylvania barokk együttes a Német Kultúra Kolozsvári Napjain. A Gheorghe Dima Nemzeti…
A védelmi minisztérium radarjai két célpontot azonosítottak Tulcea és Galați térségében, emiatt Eurofighter és F-16-os vadászgépek szálltak fel a román…
A román sajtó értesülései szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács elutasította a Magyar Villamos Művek és az E.ON közötti tranzakciót, amely arra irányult volna, hogy a magyar állami vállalat megvásárolja a német energiaszolgáltató romániai üzletágát. A tranzakciót korábban a külföldi beruházásokat ellenőrző kormányzati testület is ellenezte. Az E-nergia.ro szakportál kérdésére válaszolva Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy bármilyen döntés is születik, Magyarország tiszteletben fogja tartani.
Három vállalat jelezte szándékát a Lukoil orosz olaj- és gázipari óriáscég összes romániai érdekeltségeinek megvásárlására - jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter. A miniszter nem nevezte meg a potenciális vásárlókat, de értésre adta, hogy vannak köztük hazai és külföldi vállalatok is. A tárcavezető elmondta, hogy Romániak is érdeke az üzleti tranzakció gyors lebonyolítása. Közölte, hogy Bukarest nem kért mentességet Washingtontól az amerikai szankciók alól, mert más szomszédos országokkal ellentétben Románia nem függ az orosz olaj- és gázimporttól. Tájékoztatása szerint folyamatban van egy sürgősségi kormányrendelet kidolgozása, ami jogi keretet teremt a Lukoil érdekeltségeinél zajló gazdasági tevékenység felügyeletére.
Döntő házként elfogadta mai ülésén a képviselőház a családon belüli erőszak áldozatainak védelméről szóló törvény módosításait. E szerint az ideiglenes távoltartási parancs hatálya automatikusan meghosszabbodik az alapfokú bírósági végzés meghozataláig. Az ügyésznek erről azonnal tájékoztatnia kell az ideiglenes távoltartási parancsot kiadó rendőrséget. A tervezet szerint a védett áldozat a kényszerintézkedés lejárta után újabb távoltartási parancsot kérhet, ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy az áldozat veszélyben van.
Ma mutatja be a parlamentben Nicușor Dan államfő az új nemzetbiztonsági stratégiát, amely nagyobb szereppel ruházza fel a belföldi hírszerzést abban, hogy a korrupciós bűncselekmények esetében adatokat és bizonyítékokat gyűjtsön. A tervezetet már elfogadta a Legfelsőbb Védelmi Tanács.
Kedvezően véleményezte a képviselőház és a szenátus kulturális bizottsága a Román Televízió és a Román Rádió elnök-vezérigazgatói tisztségére jelölt Adriana Săftoiu és Robert Schwartz kinevezését. A parlament mai együttes ülésén szavaz a két vezető kinevezéséről.
Robbanás történt tegnap egy tömbházlakásban az Ilfov megyei Bufteán. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a keresőcsapatok négy áldozatot azonosítottak, egyikük állapota válságos. Az épületet az összeomlás veszélye fenyegeti. Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy gyakran fordulnak elő robbanásos balesetek már most, amikor a fűtőberendezések még nem működnek teljes kapacitáson.
A floridai Gainesville városában elhunyt czegei gróf Wass Huba amerikai dandártábornok, Wass Albert író fia, aki az Egyesült Államok hadseregének elismert katonatisztje volt.
Wass Huba még Kolozsváron született 1941-ben, de a szovjet csapatok elől menekülve először Németországba, majd 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált a családja.
1964-ben diplomázott a West Point-i katonai akadémián gyalogsági tisztként. Részt vett a vietnámi háborúban. Ottani érdemeiért több kitüntetést is kapott, azonban karrierjének csúcsára Vietnám után ért: ő lett ugyanis az 1981-ben létrehozott amerikai katonai akadémia, a School for Advanced Military Studies első igazgatója, e tisztségében pedig az amerikai fegyveres erők legfelsőbb vezetőinek képzését felügyelte. Már az intézet igazgatójaként dolgozta ki az úgynevezett AirLand Battle nevű stratégiai koncepciót is, amely az Egyesült Államok, majd később az európai NATO-csapatok körében is meghatározó doktrínává vált. Wass Huba 84 évet élt.
Ukrajna az európai szövetségeseivel együtt vasárnap és hétfőn, Genfben átdolgozta az amerikai javaslatot. „A háború befejezéséhez szükséges lépések listája most már megvalósítható lehet” – írta Zelenszkij a Telegramon.
Az eredeti, 28 pontos tervet orosz oldalról Kirill Dmitrijev különmegbízott, amerikai részről pedig Steve Witkoff, Donald Trump embere állította össze. Ebben még az szerepelt, hogy Ukrajnának át kellene adnia azokat a területeket, amelyek jelenleg orosz kézen vannak, a hadsereg méretét a felére kellene csökkenteniük, és ígéretet kellene tenniük arra, hogy nem csatlakoznak a NATO-hoz.
Az amerikai-ukrán egyeztetéseket követően a javaslat most már csak 19 pontot tartalmaz. Kijev és európai szövetségesei azt szeretnék, ha a meglévő frontvonalak lennének a kiindulópontok a területekről szóló tárgyalásokon. Kijev azt is akarja, hogy maga dönthesse el, csatlakozik-e a NATO-hoz vagy az Európai Unióhoz.
Habár Donald Trump bizakodó volt a genfi tárgyalásokat követően, Juri Usakov orosz külpolitikai tanácsadó azt mondta, „az európai terv számunkra nem elfogadható”.
Titkos tárgyalások zajlottak az Egyesült Arab Emírségekben, Abu-Dzabi városában az Egyesült Államok képviselői, valamint külön-külön Oroszország, illetve Ukrajna képviselői között – írta meg a Financial Times.
Az eset nagyon hasonlít a hónapokkal ezelőtt történt béketárgyalásokhoz: az Európai Unió képviselőit most is, akkor is kihagyták a folyamatból.
Ráadásul egy másik sajtóértesülés szerint az amerikai–orosz egyeztetések ma is folytatódtak.
A lapnak két, a megbeszéléseket ismerő, de névtelenséget kérve nyilatkozó forrás azt mondta, Dan Driscoll az Egyesült Államok hadügyekért felelős államtitkára ukrán részről a katonai hírszerzés vezetőjével, Kirilo Budanovval tárgyalt. Az orosz delegáció összetételéről nem közölt információikat a Financial Times, mindössze annyit írtak, hogy az orosz–amerikai tárgyalások hétfő este kezdődtek meg.
Minden nőgyilkosság társadalmi tragédia és azt jelzi, hogy a román államnak többet kell tennie a lányok és nők elleni erőszak felszámolása érdekében - fogalmazott Ilie Bolojan miniszterelnök a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából közzétett üzenetében.
A kormányfő felszólította az állami intézményeket, hogy sürgősen változtassák meg hozzáállásukat a jelenséghez. Hangsúlyozta, hogy a törvényeknek oltalmazniuk kell kiszolgáltatott embereket, szigorúbban kell büntetniük az elkövetőket, és eleve meg kell akadályozniuk a diszkriminációt, a zaklatást, a visszaéléseket és az erőszakot.
Bolojan előrelépésnek tartja ezen a téren a parlamentben jelenleg tárgyalt törvénymódosításokat.
A szervezet szerint az 50 millió eurónál kisebb bevétellel rendelkező vállalatokat sújtó adónem visszafogja a beruházásokat és veszélyezteti az ország gazdasági jövőjét.
Az érintett vállalatok nem fizetnek ugyan profitadót, viszont a forgalmuk után akkor is kell fizetniük 1 százalékot, ha a cég veszteséges, vagy ha a nyereséget teljes egészében visszaforgatja fejlesztésekbe.
A 2024-es adatok szerint a vállalatok több mint hatvan százalékát károsan érinti a jelenlegi forma, sok közülük már veszteséges volt, mások pedig éppen az adó miatt kerültek mínuszba. A leginkább sújtott ágazat a kereskedelem, majd az ipar és a szolgáltatások. A Concordia szerint a forgalmi adó tervezett csökkentése 0,5 százalékra nem megoldás, csupán kozmetikázás: továbbra is sok cég veszteségbe fordulna, a beruházások pedig elmaradnának. A szervezet egyértelműen a teljes eltörlést sürgeti, és visszatérést egy kiszámítható, profit-alapú adózásra.
Fennállásának 30-ik évfordulója alkalmából adott ünnepi hangversenyt a Transylvania barokk együttes a Német Kultúra Kolozsvári Napjain. A Gheorghe Dima Nemzeti Zeneakadémia új épületében megtartott koncertet követően kérte mikrofonhoz László Tibor az együttes tagjai közül Majó Zoltánt, Bartha Mátyást és Erich Türköt. Adásunk végén Ferencz-Nagy Zoltán a Helikon irodalmi folyóirat novemberi lapszámait ismerteti.
A védelmi minisztérium radarjai két célpontot azonosítottak Tulcea és Galați térségében, emiatt Eurofighter és F-16-os vadászgépek szálltak fel a román és szövetséges bázisokról.
A lakosság RO-ALERT üzeneteket kapott, amelyeket délelőtt tíz óra után visszavontak, mivel a radarok már nem mutattak újabb veszélyt.
Ez volt a tizenharmadik ilyen behatolás az ukrajnai háború kezdete óta, és több mint negyven alkalommal hullottak drónok darabjai román területre.
Közben a
Legfelsőbb Védelmi Tanács jóváhagyta Románia kérelmét az Európai Bizottság felé, hogy lehívhassa a SAFE védelmi hitelprogram keretében rendelkezésre álló 16,7 milliárd eurós uniós forrást.
Az összeg háromnegyedét katonai és védelmi felszerelések beszerzésére, egynegyedét pedig két stratégiai autópályaszakasz finanszírozására fordítják, amelyek polgári és katonai célokat egyaránt szolgálnak a moldvai megyékben.
A beruházások felét hazai cégek valósítják meg, és a kormány egy online platformot is létrehoz, amely segíti a román vállalatok bekapcsolódását az európai hadiipari értékláncokba. Minden projektet 2030-ig kell befejezni.
A román sajtó értesülései szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács elutasította a Magyar Villamos Művek és az E.ON közötti tranzakciót, amely arra irányult volna, hogy a magyar állami vállalat megvásárolja a német energiaszolgáltató romániai üzletágát. A tranzakciót korábban a külföldi beruházásokat ellenőrző kormányzati testület is ellenezte. Az E-nergia.ro szakportál kérdésére válaszolva Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy bármilyen döntés is születik, Magyarország tiszteletben fogja tartani.
