Pataky Lehel Zsolt

A szórványlét minden jegyét magán viseli a tornyai magyarság. A Battonyával közös határátkelőjéről ismert Arad megyei faluban a Trianon utáni hatalomváltás, az 1968-as közigazgatási átszervezés, amikor megfosztották közigazgatási rangjától, a szocializmus erőltetett iparosítása mind hozzájárult a magyarság beolvadásához vagy elvándorlásához, aminek következtében maroknyira csökkent és elöregedett a közösség.

Több mint száz kisiratosi áldozata ismert az első és második világháborúnak, ami azt jelenti, hogy az egykori kelet-csanádi, ma Arad megyei település a korabeli lakosságszámhoz képest nagyobb arányban adott hősi halottakat, mint például az egész magyar társadalom 1914 és 1918 között.

A kórusmozgalom nem csak az éneklésről és a gyakorlásról szól, ez közösséggé kovácsolódást és lelki feltöltődést is jelent – vallják a Szentpáli Asszonykórus tagjai.

A magyarság arányának megfelelő szavazatszámokat kaptak az RMDSZ jelöltjei és jelöltlistái Arad megyében a helyhatósági választásokon.

A csillagászok nemcsak nézik, hanem olykor le is hozzák a csillagokat az égből – vallja Popa Armand, az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub társalapítója, akinek a gyűjteményében több meteorit is található.

Az aradi Szabadság-szobor Egyesület 2016 és 2021 között négyrészes monográfia-sorozatban foglalta össze Arad város- és magyarságtörténetét, helyi történészek írásai alapján.

Több mint 10 év telt el azóta, hogy Arad szegényebb lett „a város nagy eltemetettjével”. 2013 májusában hantolták ki ugyanis az újaradi temetőben Skultéty László, a legöregebb huszár földi maradványait, és elszállították szülőfalujába, a ma Szlovákiához tartozó Hegyesmajtényba.