Éles nyilatkozatváltást eredményezett Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor múlt heti strasbourgi felszólalása, amelyben a volt külügyminiszter a román tannyelvű iskolák elsorvasztásával vádolta Kijevet.
Ukrajna bukaresti nagykövetsége megalapozatlan bírálatnak nevezte tegnap Corlățean azon állítását, hogy februártól kezdődően Csernyivci megyében 28 román tannyelvű líceumot fognak felszámolni a létező 32-ből. A külképviselet közleménye szerint Csernyivci megyében 63 olyan iskola működik, amelyben az oktatás (teljes egészében, vagy részben) román nyelven történik, és további 11 távoli, elszigetelt településen is működnek román tannyelvű osztályok. A nagykövetség szerint a 2017-es oktatási törvényben előirányzott átszervezésekre nem februártól, hanem szeptember elsejétől kezdődően kerül sor, de az sem jár iskolabezárásokkal. Ukrajna pedig a továbbiakban is folyamatosan biztosítja a kisebbségi közösségek anyanyelvű oktatását – állította a bukaresti ukrán nagykövetség.
Titus Corlățean tegnap maga is Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésén elhangzott nyilvános bírálatát a nagykövetség megalapozatlannak nevezte. Corlățean rámutatott: a strasbourgi felszólalások 30 másodperces, vagy 3 perces időkorlátai nem tették lehetővé, hogy kifejtse, de a román líceumok bezárásáról szóló információnak a Csernyivci megyei tanács 2025. október 15-i, 2026-ra vonatkozó beiskolázási határozata volt az alapja, amely mindössze 4 önálló román tannyelvű líceumot irányoz elő a meglévő 32-ből. Elismerte: a dokumentum további 9 vegyes középiskolát is előirányoz, de szerinte világos annak perspektívája, hogy az ukrán iskolák „elnyelik” az ott működő román osztályokat.
A volt külügyminiszter felidézte, hogy Ukrajnának a kisebbségek anyanyelvű oktatásának korlátozására irányuló politikája nem újkeletű, és csak erősödött a háború kezdete óta, azt a benyomást keltve, hogy az orosz-ukrán konfliktus foglyul ejtette a többi kisebbséget is. Corlățean szerint a nemzetközi nyomás és a kétoldalú jelzések dacára, Kijev legfeljebb részlegesen tett eleget a Velencei Bizottság ajánlásában is lefektetett elvárásoknak, 2021-ben pedig olyan törvénymódosítást fogadott el, amely újabb akadályokat gördített a kisebbségek nyelvén oktató iskolák megszervezése és működtetése útjába, nevezetesen megemelték a kisebbségi nyelv oktatásához minimálisan szükséges gyereklétszámot.
A szenátor szerint a bukaresti hatóságoknak határozottabban kell fellépniük az ukrajnai román közösségek védelmében, másrészt Ukrajnától is elvárható, hogy a kölcsönösség elvén viszonyuljon a területén élő kisebbségi közösségek anyanyelvű oktatásához egy olyan állam – Románia – esetében, amelytől a kritikus ügyekben mindig feltétlen támogatást kapott. (MTI)