Az ENSZ évfordulós csúcstalálkozója alkalmából számos ország vezetője nyilvánosan kiállt a palesztin államiság elismerése mellett, szembemenve az Egyesült Államok és Izrael álláspontjával.
Emmanuel Macron államfő a közgyűlés előtt bejelentette, hogy Franciaország hivatalosan elismeri a palesztin államot, hangsúlyozva, hogy célja a kétállami megoldás lehetőségének megőrzése.
Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália, Luxemburg, Belgium, Málta és Monaco is csatlakozott az elismeréshez.
Mahmúd Abbász palesztin elnök videóüzenetben kérte a teljes ENSZ-tagság támogatását, miután az Egyesült Államok kormánya megtagadta tőle a beutazási vízumot.
A 193 ENSZ-tagállam háromnegyede elismeri a palesztin államot, köztük Magyarország és Románia is.
Az amerikai elnök muszlim többségű országok tisztviselőivel találkozik, hogy megvitassák a Gázai övezet helyzetét
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt mindössze annyit erősített meg, hogy Donald Trump többoldalú találkozót tart Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Egyiptom, Jordánia, Törökország, Indonézia és Pakisztán képviselőivel. A találkozó témájáról egy név nélküli forrás nyilatkozott az Axios portálnak.
Eszerint az amerikai elnök ismerteti a csoporttal béketervét, amely az izraeli kivonulást és a Gáza újjáépítését célozza. Az USA azt szeretné, hogy arab és muszlim országok csapatokat küldjenek Gázába, és pénzügyi támogatást nyújtsanak az átmeneti időszakra.
A Reuters emlékeztet, hogy Trump februárban felvetette Gáza amerikai fennhatóság alá helyezését és a lakosság áttelepítését muszlim többségű országokba. Az ENSZ és jogvédők „etnikai tisztogatásként” értékelték a javaslatot.
Miközben a világ egyre több országa ismeri el hivatalosan a palesztin államiságot, Izrael felgyorsította a ciszjordániai telepek bővítését, melyek reményei szerint lehetetlenné teszik a kétállami megoldást.
A jövendő palesztin állam gerincét a 2,7 milliós Ciszjordánia jelentené, a terület nagy részét azonban megszállás alatt tartja az izraeli hadsereg, ugyanakkor az izraeli telepek gyorsuló bővülésével drasztikusan csökken és töredezik a palesztinok számára megmaradt terület. A vehemensen telepespárti pártokat is magába foglaló jelenlegi izraeli kormány nemrégiben jóváhagyta zsidó telepek létrehozását egy olyan területen, amely gyakorlatilag kettévágja Ciszjordániát.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „káros PR-akciónak” minősítette a palesztin állam elismerését, és bejelentette, hogy fontolgatja Ciszjordánia egyes részeinek annektálását.
Az Egyesült Arab Emírségek figyelmeztetett, hogy az izraeli annexió aláásná az Ábrahám-egyezményeket, amelyek révén több arab állam normalizálta kapcsolatait a zsidó állammal Donald Trump első elnöksége idején.
Megbénították az olasz városokat a palesztin nép iránti szolidaritásból rendezett tüntetések
A több mint nyolcvan városban majdnem egy időben zajló megmozdulásokat a szakszervezetek hirdették meg a palesztin nép iránti szolidaritás jeleként.
Milánóban a tüntetés menetéről leszakadt csoportok be akartak jutni a központi pályaudvar épületébe. Az állomás előtti téren csaptak össze az útjukat elálló rendőrökkel. Az összetűzés több órán át tartott.
Bolognában vízágyúval és könnygázzal oszlatták azokat, akik a város gyorsforgalmi útját foglalták el, valamint a közeli A14-es autósztráda behajtó szakaszát.
A Velencéhez közeli Margherában szintén vízágyúkkal akadályozták meg az ipari és kereskedelmi kikötő elfoglalását.
Az Agerpres beszámolója szerint a milánói összecsapásokban körülbelül 60 rendőr megsérült és körülbelül tíz tüntetőt letartóztattak.
A tüntetéssorozatot az oktatást, egészségügyet, közlekedést és számos más ágazatot egyaránt érintő általános sztrájk kísérte.