Szerbia több mint 600 ezer menekültet fogadott be a volt Jugoszlávia tagországaiból az 1991-1995-ös délszláv háborúk idején és azt követően, közülük több mint 400 ezren állampolgárságot is kaptak – közölte ma a szerbiai menekültügyi főbiztosság, a Vihar hadművelet 30. évfordulóján.
Az 1995 nyarán végrehajtott, Vihar fedőnevű hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint, és ezzel lehetővé vált a horvát honvédő háború lezárása.
A horvátok számára az évforduló az egyik legnagyobb nemzeti ünnep, míg a szerbek a háború szégyenteljes pillanatának és etnikai tisztogatásnak tartják a szerbek elűzését. A menekültügyi főbiztosság tájékoztatása szerint 1995. augusztus 4. és 8. között több mint 250 ezer szerbet űztek el lakhelyéről, több mint 1700 embert meggyilkoltak, több mint hétszázat pedig a mai napig eltűntként tartanak nyilván.
A szerbiai központi megemlékezést az áldozatokról és az elűzöttekről tegnap este tartották Karlócán (Sremski Karlovci), ahol Aleksandar Vucic szerb és Milorad Dodik boszniai szerb elnök is felszólalt.
Vucic a béke és a stabilitás megőrzését hangsúlyozta, és közölte, senkinek nem fogja megengedni, hogy veszélyeztesse Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot.
Milorad Dodik beszédében leszögezte, hogy Bosznia-Hercegovinát nem tartja a saját államának, inkább Szerbiát és a boszniai Szerb Köztársaságot tekinti hazájának.
Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált – adja hírül az MTI.