„Amikor az állam eljár az ilyen illegális tartalmak ellen, nem korlátozza az illetők szólásszabadságát, hanem éppenséggel védi azt. A szólásszabadsághoz ugyanis hozzátartozik a tájékozódáshoz való jog, ennek feltétele pedig az, hogy korrekt információkhoz jusson hozzá az állampolgár, hogy informáltan tudjon dönteni. Ez sérült tavaly novemberben” – hangsúlyozza az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint a tavalyi amerikai választások eredménye abban is érezteti hatását, ahogy világszerte a szólásszabadsághoz viszonyulnak, „hirtelen sokan felfedezték, hogy már évek óta ők is trumpisták, vagy nagyon vallásosak, és így tovább”.
Bírói különnyugdíj: gazdasági kérdés vagy politikai erőpróba?
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában tartott tárgyalásokon. Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős…
Tovább...Mintha az ukránok akarnák jobban a fegyvernyugvást
A budapesti Trump-Putyin találkozó időpontja egyelőre ismeretlen, viszont a csúcs előkészítése több forrás szerint is folytatódik. Közben az ukránok helyzete…
Tovább...„A politikai kalkulus szöges ellentétben áll az izraeli lakosság közérzetével”
Salamon Márton Lászlóval, a Román Kulturális Intézet tel-avivi igazgatójával beszélgettünk a gázai tűzszünetről és a béke esélyeiről.
Tovább...A kisebbségi oktatási jogok nem maguktól érvényesülnek
A romániai magyar diákok teljesítménye és oktatási körülményei továbbra is jelentős különbségeket mutatnak a többségi társadalomhoz képest – derül ki…
Tovább...