A parlament elutasította, hogy március 15. legyen hivatalosan is a romániai magyar közösség napja. A voksolás előtti felszólalásában Kelemen Hunor szövetségi elnök potenciális paradigmaváltásról beszélt, és arra kérte a képviselőket, hogy szavazatukkal cáfolják meg a hipotézisét, illetve bizonyítsák be, hogy folytatni akarják a közös építkezést és „a remény politikáját”. Valóban paradigmaváltásról beszélhetünk a román-magyar viszonyban? Hogyan jutottunk oda, hogy a mainstream pártok ma ugyanúgy beszélnek március 15-ről és általában a magyarságról, ahogy régebben a Nagy-Romania Párttól megszoktuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Székely István politológussal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével.
Egy oldalon a szociáldemokraták és a szélsőjobboldal – bukik a Bolojan-kormány?
A szociáldemokraták a szélsőjobboldali AUR-ral összefogva akarják megbuktatni a Bolojan-kormányt, miután múlt héten minisztereik lemondtak. A koalíció összeomlása, a szélsőjobb…
Tovább...A Fidesz-mumus komoly tárgyalási tőke lehet Brüsszelben
Brüsszel felé a legfontosabb üzenet az, hogy Magyarország visszatér a nyugati elköteleződéshez; ez önmagában komoly tárgyalási tőkét ad Magyar Péternek…
Tovább...Egy korszak vége
Noha a változás benne volt a levegőben, a hétvégi magyar országgyűlési választások hatalmas meglepetést hoztak. Nemcsak az ellenzék által elért…
Tovább...Olajpánik és zöld ugrás: mit tanulhat a világ Kínától?
2026 márciusában a világ arra ébredt, hogy az olaj még mindig a modern gazdaságok egyik legkritikusabb erőforrása, miközben a kínálatot…
Tovább...