Arad megyének a Zaránd-hegység nyugati dombságaitól a Béli-hegység lábáig tartó vidéke a szórványok szórványa a magyarság szempontjából. A trianoni határok meghúzásáig több mint 16 ezren éltek ezen a vidéken, mára alig éri el a kétszázat a magukat magyarnak vallók, és magyarul beszélők száma. Dezsőházától Menyházáig járja a vidéket Sztojanovics Péter római katolikus plébános, aki az elmúlt harminc évtizedben tanúja volt a magyar közösség hirtelen felgyorsuló megcsappanásának. A dezsőházi pap volt a kalauza Pataky Lehel Zsoltnak a fél évszázada még színmagyar faluban. A látogatás a két kilométerre lévő községközpont, Selénd római katolikus templomában kezdődik.
Árverezés templomépítés javára
Már a templomfalakat húzzák Apahidán. Sikó Csaba helyi lelkipásztor reménykedik, hogy sikerül tél előtt legalább „szárazon” lefedni az épületet. Bibza…
Tovább...Fogyatékosok világnapja volt tegnap
Az ENSZ december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, születési rendellenesség, katasztrófa…
Tovább...XXIV. csángó napok Csíkszeredában
Mintegy 40 ezer fő beszéli még a magyar nyelv valamely nyelvjárását a moldvai csángók közül, és nemcsak az idősebbek. A…
Tovább...Romániai korszakok, emberek Csibi László rendező szemével
Csibi László filmrendező legújabb dokumentumfilmjét, a Szabadság a hegyen címűt, amely arról szól, Erdélyben hogyan próbálták nézni a magyar foci…
Tovább...