Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak, hogy az Egyesült Államok újabb erőket vezényel a térségbe. Trump korábban azt mondta, nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését Irán ellen, ugyanakkor hangsúlyozta: minden lehetőség nyitva marad.
A Pentagon három partraszálló hajót és mintegy 2 500 tengerészgyalogost küld a Közel-Keletre, néhány nappal azután, hogy egy másik, hasonló egységet is átirányítottak a Csendes-óceán térségéből. A frissen érkező alakulatok az ott állomásozó több mint 50 ezer amerikai katonához csatlakoznak.
Irán a Közel-Keleten túlra is kiterjesztené fenyegetéseit
Az iráni hadsereg szóvivője, Abolfazl Sekarcsi tábornok közölte: a világ bármely pontján veszélybe kerülhetnek az ország „ellenségei”, beleértve parkokat, szabadidős létesítményeket és turisztikai célpontokat is.
A legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei írásos üzenetben méltatta az irániak kitartását a perzsa újév, a Norúz alkalmából. Hamenei azóta nem jelent meg nyilvánosan, hogy apja, Ali Hamenei ajatollah egy izraeli légicsapásban életét vesztette, ő maga pedig megsebesült.
A korlátozott információk miatt továbbra sem ismert, milyen károkat szenvedtek el Irán katonai, nukleáris vagy energetikai létesítményei a február vége óta tartó amerikai és izraeli támadásokban, és az sem egyértelmű, ki irányítja ténylegesen az országot. Az tény, hogy Irán rakéta- és dróntámadásai továbbra is akadályozzák az olajszállítást, ami világszerte növeli az energia- és élelmiszerárakat.
Izrael folytatja a Hezbollah elleni támadásokat Libanonban
A hadsereg szombat hajnalban újabb csapássorozatot indított Bejrút déli negyedeiben. A libanoni kormány szerint eddig több mint ezer ember halt meg, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A háború kezdete óta Iránban több mint 1 300, Izraelben 15 ember vesztette életét az iráni rakétatámadások következtében, és amerikai oldalon is legalább 13 katona halt meg.
A háború céljairól továbbra is eltérő magyarázatok hangzanak el Washingtonból és Jeruzsálemből: a kezdeti remények között szerepelt egy Iránon belüli felkelés kirobbantása, illetve az ország nukleáris és rakétaprogramjának felszámolása.
Az iráni háború aggasztó hiányt okozhat Európa légvédelmében
Amerikai védelmi tisztviselők az AP hírügynökségnek megerősítették: a Patriot elfogórakéták egy részét a Közel‑Keletre irányították át, hogy támogassák Washington hadműveleteit az Iránnal zajló háborúban.
Két tisztviselő szerint ez aggasztó hiányokat okozhat Európa légvédelmében Oroszországgal szemben, míg egy harmadik úgy fogalmazott: a NATO továbbra is „bőséges” kapacitással rendelkezik a kontinens védelmére. A források névtelenséget kértek, mivel érzékeny katonai műveletekről van szó.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt közleményben reagált a hírekre. Azt hangsúlyozta: az amerikai hadseregnek bőséges fegyver- és lőszerkészlete áll rendelkezésére ahhoz, hogy végrehajtsa a Trump elnök által meghirdetett „Végtelen Düh” hadművelet céljait – és akár azon túlmutató feladatokat is.
Az amerikai védelmi miniszter vallási retorikája ismét vitákat vált ki
Pete Hegseth, aki hivatalba lépése óta rendszeresen jeleníti meg konzervatív, evangéliumi keresztény meggyőződését a Pentagon működésében, most a háború miatt került a figyelem középpontjába. A tárcavezető több alkalommal hangsúlyozta: az Egyesült Államok keresztény nemzet, és a katonáknak is „Istenhez kell fordulniuk”.
A konfliktus kiéleződése óta Hegseth retorikája új jelentést kapott. A Pentagon egyik tájékoztatóján a Zsoltárok könyvéből idézte Dávid győzelmi imáját: „Áldott legyen az Úr, az én sziklám! Ő tanította a kezemet harcra, az ujjaimat viadalra.”
Több amerikai szakértő is felvetette: a vallási utalások egy iszlám teokráciával vívott háború idején különösen érzékenynek számítanak.