Izrael közölte, hogy megölte Ali Laridzsánit, Irán biztonsági főnökét, valamint Gholamreza Szolejmanit, a Baszídzs milícia vezetőjét.
Laridzsáni lenne a legmagasabb rangú személy, akit meggyilkoltak azóta, hogy Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt megölték az izraeli és az amerikai légicsapások első napján, február 28-án. A Baszídzs milícia egy félkatonai erő, amely az Iszlám Forradalmi Gárda irányítása alatt áll, és amelyet gyakran használnak a rendszer elleni tiltakozások leverésére.
Irán válaszul tovább folytatta a Perzsa‑öböl menti országok elleni rakétatámadásokat, amelyek az olaj‑ és közlekedési infrastruktúrát, valamint amerikai érdekeltségeket is érintettek. Irán Izrael ellen is indított rakétákat, jelezve, hogy a több mint két hete tartó amerikai–izraeli bombázások ellenére továbbra is képes hosszú hatótávolságú csapásokra.
A konfliktusnak legalább 2000 halálos áldozata van, és nincs jele deeszkalációnak. A Hormuzi‑szoros továbbra is nagyrészt zárva van, ami jelentősen növeli az energiaárakat; a szövetséges országok nem teljesítették Donald Trump kérését, hogy hadihajókkal segítsék a szoros újranyitását.
Az izraeli hadsereg legalább három további hétre tervez katonai műveleteket Irán ellen.
Az Európai Unió vezetői szinte teljesen egységesen elutasítják Donald Trump kérését, hogy európai hadihajók biztosítsák az olajszállító tankerek áthaladását a Hormuzi‑szorosban.
Az európai fővárosokban úgy vélik: belesodródni egy már zajló, rosszul álló háborúba politikai és stratégiai öngyilkosság lenne. „Mintha jegyet vennénk a süllyedő Titanicra” – írta le a helyzetet egy francia tisztviselő a France 24 közszolgálati televízió szerint.
Donald Trump burkoltan azzal fenyegetett, hogy az USA kivonul a NATO‑ból, ha Európa nem segít. Az EU szerint azonban a NATO védelmi, nem pedig támadó szövetség, így nem kötelesek részt venni egy Irán elleni háborúban.
A külügyi főképviselő, Kaja Kallas felvetette, hogy a Vörös-tengeri missziót esetleg ki lehetne terjeszteni a Hormuzi‑szorosra. A tagállamok külügyminiszterei ezt egyhangúlag elutasították.
Trump arra épít, hogy Európa sokkal jobban függ a közel-keleti olajtól, ami igaz, de az EU úgy látja: a megoldás a háború befejezése. Attól tartanak, hogy ha Európa hadihajókat küld, Trump nem lesz motivált lezárni a háborút. Vagyis az uniós részvétel nem csökkentené, hanem meghosszabbítaná a konfliktust.
Törökország elítéli az izraeli hadsereg libanoni szárazföldi műveleteit, és figyelmeztet, hogy ezek „újabb humanitárius katasztrófához” vezethetnek a Közel‑Keleten.
A török külügyminisztérium közleményében azt írta: az izraeli offenzíva tovább növeli a térség instabilitását, és a Netanyahu‑kormány „népirtó és kollektív büntetéseket alkalmazó politikája” ezúttal Libanont sodorja súlyos válságba.
Az izraeli hadsereg hétfőn közölte, hogy „korlátozott és célzott szárazföldi műveleteket” indított a Hezbollah ellen Dél‑Libanonban, ahol a háború kezdete óta több mint egymillió ember kényszerült elmenekülni.
Libanon akkor sodródott bele a háborúba, amikor a Hezbollah megtorló támadást indított Izrael ellen az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei február 28‑i meggyilkolása után. Izrael ezt követően masszív légicsapásokat hajtott végre libanoni célpontok ellen.
Kína bejelentette, hogy humanitárius segítséget küld Iránnak, Libanonnak, Jordániának és Iraknak.