Háromtagú vezetői tanács veszi át átmenetileg Irán irányítását Ali Hamenei ajatollah halála után – jelentette vasárnap az iráni állami média. A testület élén Maszúd Pezeskján elnök, Mohszeni Ejei Gholámhoszein igazságügyi vezető, valamint az Őrök Tanácsának egyik tagja áll. A trió a legfelsőbb vezető alkotmányos feladatait látja el addig, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése kijelöli Hamenei utódját. Az iráni jog szerint a testületnek a lehető leghamarabb döntenie kell az új legfelsőbb vezetőről. Egyelőre nem ismert, ki követheti a szombati amerikai-izraeli légicsapásokban meghalt vallási és politikai vezetőt.
Az Őrök Tanácsa, Irán egyik kulcsfontosságú alkotmányos testülete 12 tagból áll, hat iszlám jogtudósból és hat világi jogászból. Az Őrök Tanácsa az iráni politikai rendszer egyik legnagyobb hatalmú intézménye. Nem csupán jogi kontrollt gyakorol, hanem érdemben befolyásolja, kik indulhatnak választáson.
Az Egyesült Államok és Izrael kiterjedt támadásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, amelyekben az izraeli hadsereg közlése szerint több magas rangú tisztségviselő – köztük a védelmi miniszter és a Forradalmi Gárda parancsnoka – is életét vesztette. Az Iráni Forradalmi Gárda ezt követően tömeges megtorló csapásokat jelentett be amerikai és izraeli célpontok ellen. A Tasnim hírügynökség szerint 27 amerikai támaszpontot, valamint az izraeli hadsereg főhadiszállását és egy tel-avivi fegyveripari létesítményt vettek célba. Izraelben több hullámban szólaltak meg a légiriadók; egy nő meghalt, legalább 21-en megsérültek. Iráni támadások érték Szaúd-Arábiát, Bahreint, Dubajt és Abu-Dzabit is. Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint 132 ballisztikus rakétát és 195 drónt semmisítettek meg. Találat érte az abu-dzabi nemzetközi repülőteret; egy ember meghalt, heten megsérültek. Bahreinben dróntámadás okozott anyagi kárt, halálos áldozat nem volt.
Iráni elnök: Iránnak kötelessége bosszút állni
A legfőbb iráni vallási és politikai vezető, Ai Hamenei ajatollah meggyilkolása „hadüzenet a muszlimok ellen” – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök vasárnap. Közleményében hozzátette, hogy a legfőbb vezető haláláért bosszút állni Irán legitim joga és kötelessége, és Teherán meg is fog tenni mindent, hogy eleget tegyen ennek a kötelességnek. Az Iránra támadók elleni súlyos katonai választ jelentett be vasárnap Ali Laridzsáni, a nemzetbiztonsági tanács vezetője is. „Ma olyan erővel csapunk le rájuk, amilyennel még soha nem találkoztak” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Mahmúd Ahmadinezsád is meghalt
Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök is meghalt az iráni fővárosra, Teheránra mért amerikai-izraeli légicsapások egyikében – közölte vasárnap az Ilna állami hírügynökség. Ahmadinezsád 2005 augusztusától 2013 augusztusáig töltötte be az Iszlám Köztársaság elnöki tisztségét. Az Ilna beszámolója szerint a 69 éves politikus a támadás idején testőreivel a főváros keleti részén lévő otthonában tartózkodott. Ahmadinezsád eleinte a kormányzó síita klérus, valamint a keményvonalas és konzervatív parlamenti erők favoritjának számított. Hivatali ideje vége felé azonban egyre több bírálat érte és addigi támogatói is elfordultak tőle. Az iráni atomprogrammal kapcsolatos álláspontja miatt kemény nemzetközi szankciókkal sújtották Iránt, amelyek mély gazdasági válságba sodorták az országot. Az Őrök Tanácsa 2017-ben, 2021-ben és 2024-ben kizárta az elnökválasztásból.
Amerikai katonák is meghaltak
Meghalt három amerikai katona az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított műveletében – közölte vasárnap az Egyesült Államok térségbeli műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (CENTCOM). A tájékoztatás szerint további öt amerikai katona súlyos sebesüléseket szenvedett az Elsöprő Düh (Epic Fury) fedőnevű műveletben. Ők az első amerikai áldozatok, akikről beszámoltak, mióta az Egyesült Államok és Izrael meglepetésszerű támadást indított Irán ellen. A CENTCOM közölte azt is, hogy elsüllyesztettek egy Dzsamaran osztályú iráni korvettet az Ománi-öbölben és felszólították az iráni erőket, hogy tegyék le a fegyvert és hagyják el szolgálati helyüket.
Izraelben egy óvóhely elleni támadásban haltak meg kilencen
Kilenc ember meghalt, és többen megsebesültek vasárnap egy óvóhelyet ért közvetlen iráni rakétatalálat miatt az izraeli Bét-Semes városban, Jeruzsálemtől délre – közölte az izraeli hadsereg (IDF) polgári védelmi parancsnoksága. Az áldozatok feltehetően az óvóhelyen tartózkodtak. A közvetlenül eltalált épületen kívül tucatnyi közeli házban is kár keletkezett. A vizsgálat szerint a riasztórendszer szabályszerűen működésbe lépett a becsapódás előtt. Az ország középső részén, egy másik helyszínen egy ötven év körüli férfit repeszek megsebesítettek a karján. Askelón önkormányzata közölte, hogy a városban két elfogórakéta-maradványt találtak, de ezek nem okoztak sem kárt, sem sebesülést. Az eltalált épületegyüttesben nyolc ház szinte teljesen megsemmisült a becsapódás és a lökéshullám következtében. A sebesülteket kórházba szállították. A helyszínen hatalmas a pusztítás, néhány sérült a lakásokban rekedt, de később kimentették őket. A találat a szombat reggel kezdődött háború egyik leghevesebb rakétatámadásából származott, amikor több mint negyedórán át megszakítás nélkül légiriadók voltak Izrael északi határától egészen a déli Beér-Seva város térségéig.
Ciprusi brit támaszpontok felé tartó iráni rakétákat lőttek le
John Healey brit védelmi miniszter szerint a brit légvédelem lelőtt két olyan iráni rakétát, amely a Cipruson működő brit katonai támaszpontok felé tartott. Healey a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió, majd a BBC közszolgálati médiatársaság vasárnapi hírműsorainak nyilatkozva elmondta: a rakétákkal Irán eredetileg valószínűleg nem a ciprusi brit katonai létesítményeket akarta támadni, de ezt még vizsgálják a szakértők. A Cipruson működő brit katonai létesítmények szuverén brit felségterületnek számítanak. Az egyik ilyen támaszpont, amely a délnyugat-ciprusi Akrotíriben működik, a brit királyi légierő (RAF) legnagyobb térségi támaszpontja.
A brit védelmi miniszter vasárnapi nyilatkozataiban elmondta azt is, hogy a Bahreinben működő amerikai támaszponton, amelyet közvetlen iráni rakétatámadás ért, a becsapódások idején 300 brit katona is tartózkodott, és ők alig néhány száz méternyire voltak a robbanások helyszíneitől. John Healey megerősítette, hogy a brit fegyveres erők nem vettek részt az Irán ellen előző nap kezdődött amerikai-izraeli támadó hadműveletekben, de a brit légierő repülőgépei védelmi jellegű bevetéseket hajtanak végre a térségben. A londoni védelmi tárca vezetője nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni arra a kérdésre, hogy az RAF gépei az iráni hadműveletek későbbi szakaszában támadó akciókba is bekapcsolódhatnak-e.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány megítélése szerint a az amerikai vezetéssel zajló iráni támadások nem sértik-e a nemzetközi jogot, John Healey kijelentette: a hadműveletek jogi megalapozottságának kidolgozása az Egyesült Államokra tartozik. Hozzátette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia „nem gyászolja” Irán néhai legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah halálát.
A brit álláspont szerint a Hamenei nevével fémjelzett iráni rezsim „terrorizmust exportált”, és saját állampolgárai közül is több tízezret lemészárolt a legutóbbi hónapok tiltakozó megmozdulásai során. John Healey elmondta azt is, hogy Oroszország 57 ezer iráni gyártmányú drónnal támadta Ukrajnát a háború kezdete óta, a teheráni rezsim emellett húsz merényletet kísérelt meg iráni ellenzékiek ellen Nagy-Britannia területén az elmúlt időszakban.
A Hamász, az Iszlám Dzsihád és a húszik elítélik az Irán elleni támadást
A Hamász palesztin iszlamista szervezet vasárnap „gyűlöletes bűncselekménynek” nevezte az Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei életét kioltó amerikai és izraeli támadást, a jemeni síita húszi lázadók, Irán térségbeli támogatói pedig mártírnak nevezték az ajatollahot, akinek az öröksége ösztönzi „az Egyesült Államok és Izrael elleni folytatódó ellenállást”. „Az Egyesült Államok és a fasiszta megszálló (izraeli) kormány viseli a teljes felelősséget az Iráni Iszlám Köztársaság elleni, nyilvánvaló agresszióért és gyűlöletes bűncselekményért, valamint a térség biztonságát és stabilitását érintő súlyos következményeiért” – áll a palesztin terrorszervezet közleményben.
A Hamász szövetségese, az Iszlám Dzsihád nevű palesztin szervezet „háborús bűnnek” nevezte Hamenei halálát. Ali Hamenei „hosszú dzsihadista harcot folytatott az iszlám nemzet ellenségei, a cionisták és az amerikaiak ellen, és mártírként végezte be az életét Isten ellenségei és próféták gyilkosai keze által” – írta vasárnap a jemeni húszi lázadók Legfelsőbb Politikai Tanácsa.
A húszik szerint az ajatollah meggyilkolása „gyűlöletes bűncselekmény”, valamint „minden nemzetközi törvény és norma nyilvánvaló megsértése”. Közleményt adott ki a libanoni síita Hezbollah is, amely szintén Irán szövetségese. Azt ígérte, hogy „szembenéz az Egyesült Államok és Irán agressziójával”. „Bármekkora áldozatokkal is jár, nem adjuk fel (…) az ellenállást” – tették hozzá.
Franciaország elégedett az ajatollah halála miatt
Franciaország csak elégedett lehet, hogy az amerikai és izraeli bombázások során meghalt az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei, mert „egy véreskezű diktátor” volt – jelentette ki vasárnap a francia kormány szóvivője, Maud Bregeon.
„Ali Hamenei ajatollah egy véreskezű diktátor volt, aki elnyomta a népét, megalázta a nőket, a fiatalokat, a kisebbségeket, és még a közelmúltban is felelős volt több ezer civil haláláért az országában és a régióban. Ezért csak örülni lehet a halálának” – mondta a kormányszóvivő az RTL kereskdelmi rádióban.
Putyin részvétét fejezte ki Hamenei megölése miatt
Részvétét fejezte Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, a 86 éves Ali Hamenei ajatollah megölése miatt iráni hivatali partnerének Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte a Kreml vasárnap. Putyin szerint Hamenei és családtagjai meggyilkolásával cinikusan megsértették az emberi erkölcs és a nemzetközi jog minden normáját. Az orosz elnök szerint Oroszországban Hamenei ajatollahra kiemelkedő államférfiként fognak emlékezni.
Az orosz külügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint Moszkva felháborodással és mély sajnálattal fogadta Hamenei ajatollah, a családtagjai és magas rangú iráni tisztviselők amerikai és izraeli rakétatámadás miatt bekövetkezett halálának hírét. „Az Oroszországi Föderáció határozottan és következetesen elítéli a politikai gyilkosságok és a szuverén államok vezetői +levadászásának+ gyakorlatát, amely ellentétes a civilizált államközi kapcsolatok alapelveivel és súlyosan sérti a nemzetközi jogot” – áll a dokumentumban. A tárca sürgette a feszültség sürgős enyhítését, a harci cselekmények beszüntetését, a politikai-diplomáciai folyamatokhoz való visszatérést a meglévő problémák rendezése érdekében, az ENSZ Alapokmányának és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek megfelelően.
Románia: Az iráni népnek joga van a biztonsághoz
Az iráni népnek joga van a biztonsághoz, a szabadsághoz és ahhoz, hogy maga döntsön a jövőjéről – szögezte le vasárnap Oana Țoiu külügyminiszter Irán legfőbb vallási vezetőjének halálhírére reagálva. Az X-en közzétett bejegyzésében a román diplomácia vezetője úgy értékelte: Ali Hamenei ajatollah halála fordulópontot jelent az iráni konfliktusban, ugyanakkor aggasztónak nevezte a nemzetközi jog, különösen a nukleáris fegyverek elterjedését korlátozó rendszer érvényesítésének gyengülését, a közel-keleti feszültség eszkalálódásának növekvő kockázatát. „Románia meghatározó fontosságúnak tartja a nemzetközi együttműködést a feszültség csökkentése érdekében, és elkötelezetten támogatja a Közel-Kelet békéjének és biztonságának megteremtését. A katonai műveletekben részt vevő országoknak a felelőssége a polgári lakosság védelme” – fogalmazott a román külügyminiszter.
A bukaresti külügy szerint több mint ezer, a konfliktusövezetben rekedt román állampolgár regisztrált konzuli védelemre. A bukaresti média szerint számos román állampolgár – köztük foksányi (Focsani) középiskolások egy 28 tagú csoportja és Adrian Cozma szatmári képviselő, a bukaresti alsóház alelnöke – rekedt Dubajban, ahol szombaton dróntalálat ért egy repülőtőri terminált. Egy Katarból már útnak indult, Bukarestbe tartó repülőjáratot visszafordítottak Dohába, Izraelben pedig egy 47 tagú bákói zarándokcsoport várja, hogy elinduljanak a polgári légi járatok. Andrei Tarnea román külügyi szóvivő vasárnap azt mondta: Románia számára most is polgárainak biztonsága a legfontosabb, ezért arra kérte a térségben tartózkodó román állampolgárokat, hogy maradjanak biztonságos helyen és kövessék a helyi hatóságok útmutatásait. „Hazatérésüket a román, illetve az európai hatóságok akkor szervezhetik meg, ha újraindulnak a polgári légi járatok. Amíg rakéták és robotrepülőgépek vannak a levegőben, egyetlen polgári járat biztonsága sem garantált” – mutatott rá a román külügyi szóvivő.
Jelentősen drágulhat az üzemanyag
Jelentős drágulást áraz a piac az Irán elleni amerikai légicsapások után – írta a Bloomberg hírügynökség, szombati elemzésében, hozzátéve, hogy a befektetők a közel-keleti kínálati kockázatok növekedését tartják a legnagyobb veszélynek. A Bloomberg szerint az amerikai légicsapások nyomán a piac jelentős drágulást áraz, mert a befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti feszültség fennakadást okozhat az iráni olajexportban és a térség fő szállítási útvonalain. A hírügynökség úgy látja, hogy a konfliktus kiterjedése akár a globális kínálatot is érezhetően szűkítheti, ami gyorsan tovább emelheti az árakat.
A hétvége miatt a fő olajpiacok zárva tartanak, de a hétvégi kereskedésben elérhető előzetes árak alapján az amerikai WTI könnyűolaj ára hordónként 75,33 dollárig emelkedett, ami mintegy 12 százalékkal haladja meg a pénteki záróárat. A hírügynökség felidézte: a tavaly júniusi izraeli-amerikai légicsapások idején a Brent hordónkénti ára 80 dollár fölé ugrott. Irán napi 3,3 millió hordó kőolajat termel, ami a globális kitermelés mintegy 3 százaléka; az iráni export többsége Kínába irányul. A kivitel központja a Perzsa-öbölben fekvő Harg-sziget. A hírügynökség megjegyzi: bár a finomítók a szárazföldön működnek, a Harg-szigeti terminálban keletkező károk súlyos fennakadásokat okoznának az iráni kivitelben. Az iráni Mehr hírügynökség szombaton jelentette, hogy robbanás történt a szigeten, de részleteket nem közöltek.
A Bloomberg írásában rámutat: a térségben a Hormuzi-szoros továbbra is jelentős kockázati tényező. A világ tengeri olajforgalmának mintegy ötöde, valamint jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz halad át ezen az útvonalon. A szoros ugyan nyitva van, de több tartályhajó elkerüli az áthaladást, és több LNG-szállító is megszakította útját. A tavalyi háború idején naponta közel ezer hajó navigációs jeleit zavarták meg az iráni partok közelében, ami egy tanker ütközéséhez is hozzájárult.
A cikkben kiemelik, hogy a térség felkészült egy esetleges támadásra. Több olajexportáló ország növelte februárban a szállításait: Szaúd-Arábia napi átlagos exportja 7,3 millió hordóra emelkedett, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek együttes kivitele pedig mintegy 600 ezer hordóval haladta meg a januári szintet. Az olajárak további alakulását az dönti el, hogy történik-e fennakadás az iráni exportban vagy a térség fő szállítási útvonalain.
(Összeállítás az MTI hírei alapján.)