Az ukrán elnök arra kéri az Európai Uniót, hogy minél előbb álljon elő egy dátummal, amikor Ukrajna csatlakozhat a közösséghez. Volodimir Zelenszkij szerint a csatlakozásnak már 2027-ben meg kéne történnie, hogy Oroszország ne tudja blokkolni azt akár a következő 50 évre.
Az elnök az orosz invázió negyedik évfordulója alkalmából adott interjút a Financial Timesnak, és sokat beszélt az esetleges békekötésről. Szerinte Donald Trump rá sokkal nagyobb nyomást próbál helyezni, mint Oroszországra, miközben Moszkva apró gesztusokkal próbálja gyengíteni Kijev pozícióját az amerikai elnök szemében.
Zelenszkij szerint a fegyverszünet csak akkor lehet tartós, ha komoly biztonsági garanciák társulnak hozzá. Büszkén beszélt az ukrán fegyvergyártás fejlődéséről, például az FP‑5 Flamingo rakétáról, amely 1400 km‑re lévő orosz célpontot is elért.
Zelenszkij szerint Belarusz már nem tagadhatja részvételét a háborúban, mivel területéről indítanak dróntámadásokat. A háború után csak akkor normalizálódhat a viszony, ha EU‑barát, demokratikus vezetés kerül hatalomra Minszkben – mondta az ukrán elnök.
Ukrajna nemcsak saját szabadságáért, hanem egész Európa biztonságáért harcol – jelentette ki a román államfő a háború kitörésének negyedik évfordulóján.
Nicușor Dan emlékeztetett arra, hogy négy éve vált valóra Európa egyik legsötétebb forgatókönyve, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Úgy vélte, az ukrán nép „bátor és kitartó ellenállása” nélkül a kontinens sokkal nagyobb veszélyben lenne. A háború emberi ára – szétszakadt családok, elveszett életek – óriási, és Románia hálával tartozik Ukrajnának, fogalmazott az elnök.
Megerősítette: Románia addig támogatja Ukrajnát, ameddig szükség lesz rá. Nicusor Dan szerint a béketárgyalásoknak csak akkor van értelme, ha igazságos és tartós békéhez vezetnek. Leszögezte: a biztonsági garanciák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg hasonló agresszió.
A háború kitörésének negyedik évfordulóján több romániai középületet – köztük az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni‑palotát – az ukrán zászló színeiben világítják ki, ezzel is kifejezve Románia szolidaritását az ukrán néppel.
Oroszország egyre nehezebben pótolja az ukrajnai háborúban elszenvedett hatalmas emberveszteségeket – derül ki egy friss elemzésből. A hadseregnek havonta mintegy harmincezer új katonára lenne szüksége, de ezt már nem tudják biztosítani, miközben a Kreml továbbra is kerüli az újabb országos mozgósítást. A toborzás ezért egyre inkább kényszerre, zsarolásra és korrupcióra épül: a beszámolók szerint sorozottakat fenyegetéssel vesznek rá a szerződéskötésre, lazítják az egészségügyi alkalmassági szabályokat, és a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeit célozzák meg: hajléktalanokat, adósságban élőket, munkanélkülieket.
A börtönökben is folytatódik a toborzás, sőt már vádemelés előtt álló gyanúsítottakat is a frontra küldenének büntetés helyett. Emellett egyre több külföldi – főként afrikai és ázsiai fiatal – kerül orosz szerződéses katonának hamis ígéretek alapján. A háború ötödik évében a rendszer így próbálja elkerülni az újabb mozgósítást, miközben a fronton továbbra is súlyos veszteségeket szenved.