Két hiánypótló – az erdélyi teológiai gondolkodás és egyházi stratégia fontos kérdéseiről szóló – kötetet mutattak be nem rég Kolozsváron. A szerzőkkel, Batizán Attilával és Juhász Ábellel László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett. Adásunk végén Ferencz-Nagy Zoltán a Helikon irodalmi folyóirat februári lapszámait ajánlja figyelmünkbe.
Az egyház mint diaszpóra című könyvében Batizán Attila azt kutatja, hogy hogyan őrizheti meg identitását és küldetését a református közösség a mai világ változó körülményei között. A szerző református lelkész, aki marosvásárhelyi származása ellenére nagy ismerője a dél-erdélyi szórványnak, ugyanis 2004 és 2010 között a Hunyad megyei rákosdi szórványgyülekezetben szolgált. 2010 óta a Maros megyei Szentgericén szolgál, és emellett 2024-től ő a Küküllői Református Egyházmegye esperese, a marosvásárhelyi Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium lelkészi igazgatója, a Marosvásárhelyi Református Kollégium Egyesületének elnöke, de tagja a Romániai Református Egyház Zsinatának, egyháza nyugdíjbizottságának és lelkészképesítő bizottságának, valamint a Diakónia Keresztyén Alapítvány Marosvásárhelyi Fiókszervezetének kuratóriumi elnöke.
Transzilvanista kálvinizmus című könyvében Juhász Ábel arra keresi a választ, hogy mi határozza meg az erdélyi református identitást. A kézdivásárhelyi születésű szerző a hargita megyei Telekfalva református lelkipásztora. Tanulmányait a kolozsvári, nagyszebeni és sárospataki teológiai intézetekben végezte, fél évig az Amszterdami Szabadegyetem kutatói ösztöndíjával képezte tovább magát. 2011–2014 között a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Doktori Iskolájának hallgatója volt, ahol abszolutóriumot szerzett. Kutatási területe az egyház és társadalom kapcsolata, valamint az egyházi kommunikáció- és diskurzuselemzések, illetve a két világháború közötti erdélyi teológiatörténet.
