Alig egy éve elemzők azt várták, hogy 2025-ben a mesterséges intelligencia a piacon is bizonyítani fog. Más szóval, a technológia körüli lelkesedés olyan jövedelmező alkalmazásokban ölt testet, amelyek alapján felsejlik, hogy valamikor a nem túl távoli jövőben megtérülhetnek a fejlesztésbe beleölt gigantikus összegek.
Ezzel szemben a 2026-os év nagy kérdése a „hogyan tovább”, miután tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy a mesterséges intelligencia megfeneklett. Miközben körülötte óriási pénzügyi buborék alakult ki, egyre erősebbek azok a szkeptikus hangok, amelyek szerint a jelenlegi logika alapján működő mesterséges intelligencia már nem lesz sokkal jobb a mostaninál.
Egy éve még a munkaerőpiacra gyakorolt hatását vizsgáló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) amiatt aggódott, hogy a munkahelyek 40 százalékát veszélyezteti az automatizálás. Közben kiderült, a technológia nem hozza azt a termelékenységi növekedést, amit sokan vártak. Olyan területeket leszámítva, mint a fordítás vagy marketingszövegek írása, nem tudja kiváltani az emberi munkát, csupán részfolyamataiban segíti. Egyre szélesebb körű a felismerés, hogy a nagy nyelvi modellekben nincs több lehetőség.
A Massachusetts Institute of Technology tanulmánya szerint a mesterséges intelligenciát bevezető vállalatok 95 százaléka nem tapasztalt érdemi javulást. A legfejlettebb modellek sem képesek egyelőre emberi szintű alkalmazkodásra, így sok feladat esetében nem váltják ki hatékonyan az élő munkaerőt. Ennek ellenére a techóriások továbbra is gigantikus összegeket költenek jórészt a mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások működéséhez szükséges adatközpontokra.
