Ilie Bolojan beszámolt arról, hogy egyebek mellett az állami bankok és vállalatok hatékonyságát akarják növelni: csökkentik az igazgatótanácsok létszámát, és az – államfő illetményének többszörösére rúgó – igazgatói fizetéseket a valós teljesítménymutatókhoz kötik.
Bolojan szerint az adóhatóságot is ösztönző teljesítménymutatók bevezetésével fogják hatékonyabbá tenni: ezentúl nem a kivetett, hanem a behajtott adók és büntetések alapján állapítják meg az adóellenőrök prémiumát.
A második deficitcsökkentő csomag az egészségügyi rendszer reformját is tartalmazza. A miniszterelnök szerint folyamatosan növekszik a rendszer működtetésére szánt közpénzek aránya, de a szolgáltatás minősége nem nő. Az egészségügyben sokan hasznot húznak az állami és magánszféra összefonódásából: a drága kivizsgálások és beavatkozások költségeit az államra terhelik, a hasznot pedig privatizálják – tette hozzá.
Az egészségügyi biztosítónál több pénz folyik el „mindenféle drága, újító gyógyszerre”, mint az alapgyógyszerekre, amelyek ugyanazokat a betegségeket kezelik. Szerinte az is meglehetősen gyanús, hogy miként tudnak az emberek pont azokon a munkanapokon megbetegedni és betegszabadságra menni, amelyek hidat képeznek a hivatalos ünnepnapokhoz vagy egy-egy hosszú hétvége között.
Az újabb deficitcsökkentő csomag az ingatlanadóra, a szerencsejátékok engedélyezésére és megadóztatására, valamint az önkormányzati szintű adóbehajtás javítására, a helyi közigazgatás költséghatékonyabb működtetésére is kiterjed. A fejlesztési tárca által kidolgozott tervezet szerint ezentúl nem vehetik igénybe az állami szolgáltatásokat azok, akik nem fizették ki tartozásukat az állammal szemben – mutatott rá a miniszterelnök.
A második deficitcsökkentő csomag szerinte alapvetően a helyreállítási programban vállalt kötelezettségei teljesítésére összpontosít, annak érdekében, hogy Románia le tudja hívni a számára elkülönített uniós pénzeket. Ezek között az egyik legkényesebb probléma a különböző állami forrásokból finanszírozott, a befizetett járulék mértékét jóval meghaladó különnyugdíjak ügye.
A parlament már több ízben fogadott el törvényt, amely eltörölné vagy csökkentené a korkedvezménnyel nyugdíjazott egykori bírók, ügyészek, pilóták, törvényhozók, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők kiemelt speciális nyugdíját, de ezeket rendre alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság.
Ilie Bolojan szerint azonban vitathatatlanul „túl korán”, átlagosan alig 48 évesen vonulnak nyugdíjba a bírók és ügyészek Romániában, ráadásul bruttó bérük 80 százalékára rúgó speciális nyugdíjuk magasabb az aktív szolgálat idején kapott nettó bérüknél. Úgy értékelte: korrektebb lenne, ha a nettó bérük 80 százalékát kapnák nyugdíjként, és a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével fékeznék a közpénzek „pazarlását” az igazságszolgáltatásban.
Javultak Románia pénzpiaci kilátásai az első deficitcsökkentő csomag elfogadása után
Javultak Románia pénzpiaci kilátásai az első deficitcsökkentő csomag elfogadása után – jelentette ki a miniszterelnök.
Ilie Bolojan emlékeztetett arra, hogy az első csomag célja az állami bevételek növelése és a kiadások korlátozása vagy akár csökkentése volt. A pénzpiacok pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány felelősséget vállalt a parlamentben az intézkedésekről szóló törvénytervezetért, Románia máris olcsóbban jutott hitelekhez – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az államháztartás rendbetétele a következő intézkedéscsomagtól függ, de mindenekelőtt attól, hogy miként hajtják végre azokat a gyakorlatban.
A miniszterelnök szerint kizárt, hogy a komoly társadalmi elégedetlenséget, tüntetéseket kiváltó deficitcsökkentő intézkedésekkel az év végéig el lehetne érni a korábban kitűzött 7 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Úgy vélekedett: idén Románia 8 százalék körüli költségvetési hiánnyal zárhatja az évet.
Az USR szemrebbenés nélkül támogatja a bejelentett reformokat
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező reformokat.
Facebook-bejegyzésében Fritz azt írta, a kilátásba helyezett intézkedések egy részéért már évek óta harcolnak. Csökkenteni fogják az „aberráns” különnyugdíjakat, megszűnik az 50 éves korban való nyugdíjba vonulás lehetősége, decentralizálják a közigazgatást, digitalizálják a közszolgáltatásokat, és felszámolják azokat az intézményeket, amelyeknek „csak papíron van dolguk”. Az állami vállalatok igazgatótanácsi tagjainak egyharmadát menesztik, a többiek juttatását pedig csökkentik.
„Mindezeket nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Nem lesz könnyű. Akik ezekből a kombinációkból éltek, foggal-körömmel ragaszkodni fognak hozzájuk. Látni fogják a következő napokban a rendszer vergődéseit. De az önök támogatásával Románia győzni fog” – zárta bejegyzését az USR elnöke.