“Ma új fejezetet kezdünk” – jelentette ki Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütételén. Az államfő megköszönte a kormányt támogató pártoknak és a nemzeti kisebbségek frakciójának, amiért megértették azt, hogy Romániának stabilitásra van szüksége. Beszédében a Bolojan-kabinet legsürgősebb teendőjének a költségvetési hiány csökkentését nevezte.
Örömét fejezte ki, hogy a kormánypártok vállalták a szükséges korrekciókat. Kijelentette, hogy optimistán tekint a jövőbe, mert a dinamikusan fejlődő hazai magánszektornak köszönhetően az elmúlt tíz évben megduplázódott az ország GDP-je. Másfelől arra számít, hogy jövő év végére Románia csatlakozhat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), ami növelni fogja a külföldi befektetők bizalmát és csökkenteni a deficit finanszírozásának kamatköltségeit.
Nicușor Dan szerint a kormány másik prioritása az állam reformja kell hogy legyen. “Mindezeken túlmenően vissza kell szereznünk a polgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát. Ez hosszú út lesz” – tette hozzá az elnök.
Az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között szerepel a kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is.
Ezek mellett a parlament által elfogadott dokumentum szerint az ingatlanadót az ingatlan piaci értékéhez igazítják, módosítják a környezetvédelmi adót, illetve megszabják a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek felső határát.
A kormány szándéka szerint megszüntetnék a politikai alapon történő kinevezéseket az adóhatóságnál, a vámhivatalnál és a csalásellenes hivatalnál, illetve digitalizálják és átszervezik ezeket az intézményeket. Emellett büntethetővé tennék az adócsalást és a polgárokat is bevonják az adócsalás elleni küzdelembe.
A kormányprogram szerint növelik a szerencsejátékok és sportfogadások, a kriptovaluta-kereskedésből származó nyereségek és a tőzsdei nyereségek adóját. Megadózzák a közösségi oldalakról származó bevételeket, kivezetik az ingatlanügyletekre vonatkozó kedvezményes áfakulcsokat, és felülvizsgálják az állami támogatási programokban részesülő tevékenységek adózását. A dokumentum megemlíti a bankok extraprofitadójának bevezetését is, korlátozott időre.
A helyi közigazgatás reformjának keretében a népességi adatokhoz igazítják a helyi közpolitikákat; egységes közalkalmazotti bértáblát vezetnek be azoknál az önkormányzatoknál, amelyek nem fedezik a fizetéseket saját bevételeikből; korlátozzák az önkormányzati alkalmazottak számát; hatékonyabbá teszik a helyi rendőrség és a belügyminisztériumi rendőrség együttműködését.
A reform részeként a kormánynak szándékában áll módosítani a parlamenti politikusok és a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényeket és a munkatörvénykönyvet. Többek között egyszerűbb teljesítményértékelési rendszert dolgoznak ki a tisztviselők és az intézményvezetők számára, és felülvizsgálják a szociális párbeszédről szóló törvényt. Ugyanakkor felülvizsgálják a “túlzott jogokat biztosító” kollektív munkaszerződéseket.
A kormányprogram előírja az állami vállalatok átszervezését is. Csökkentik az igazgatótanácsok és a felügyelőbizottságok létszámát, illetve az alkalmazottak számát is ott, ahol az indokolt, emellett bevezetik a teljesítményarányú bérezést. A krónikusan veszteséges állami vállalatokat bezárják, és a nyereséges cégek egy részét tőzsdére viszik. Emellett átszervezik az önfenntartó állami hatóságokat, például a távközlési hatóságot (ANCOM) és a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságot: módosítják a működésüket szabályozó törvényeket és korlátozzák a béreket.
Az államreformnak része a központi közigazgatás intézményeinek digitalizálása, bürokrácia-mentesítése, decentralizációja, összevonása, megszüntetése és az alkalmazottaik számának csökkentése. A kormány többek között kivezetné a túlzónak ítélt bérpótlékokat, egységes közalkalmazotti bértáblát alkalmazna, és egyértelmű teljesítménykritériumokat vezetne be. A tanügyben a teljesítményhez kötött kötelező heti óraszámot vezetnek be, és újragondolják az ösztöndíjrendszert.
A kormány csökkenti a munkanélküli támogatás időszakát, szigorítana a betegszabadságok kiírásán, büntetné a rendszerrel visszaélő orvosokat, fellép az indokolatlan korkedvezményes nyugdíjazások ellen, és felülvizsgálja a szociális juttatásokat is.