Noha a Alternatíva Németországnak (AfD) jelentősen megerősödött 2021-hez képest, a szélsőjobbodali váltás elmaradt, annak ellenére, hogy a németek egyre nagyobb arányban elégedetlenek az illegális bevándorlással, és az utóbbi időben több migráns hátterű, esetenként halálos kimenetelű támadás történt. Az AfD-re 20,8 százalék szavazott.
A jobbközép Kereszténydemokrata Uniót vezető Friedrich Merz maga is kemény fellépést ígért a tömeges bevándorlás ellen, miközben hangsúlyozta, hogy nyitva akarja hagyni a határokat.
A CDU a szavazatok 28,6 százalékával 208 helyet szerzett a 630 tagú Bundestagban, és a várakozásokkal ellentétben kétpárti nagykoalíciót alkothat a leköszönő Olaf Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártjával (SPD), amely a történelmi kudarc ellenére 120 képviselői mandátumot kapott a voksok 16,4 százalékával.
Az üzletpárti Szabaddemokraták, amely a koalíció felbomlását okozta tavaly novemberben, nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, ahogy a Sahra Wagenknecht Szövetség sem.
A választások utáni nyilatkozatában a jövendőbeli német kancellár “abszolút prioritásának” nevezte, hogy a lehető leggyorsabban megerősítse Európát, hogy lépésről lépésre kivívja a függetlenségét az Egyesült Államoktól.
Merz másik prioritása ezzel összefüggő: szeretné, ha Németország visszanyerné relevanciáját a nemzetközi porondon. Az ország eddig is Ukrajna második legnagyobb támogatója volt az Egyesült Államok után, de a CDU szerint többet is tehetett volna, például nagy hatótávolságú Taurus rakétákkal segíthette volna Kijev erőit. Merz ugyanakkor visszafogottan nyilatkozott az európai békefenntartó csapatok Ukrajnába küldéséről.