Alaposan átrendezték a bukaresti politikát a november végi, december eleji választások. A szélsőjobboldal szerezte meg a parlamenti mandátumok harmadát, a radikális, neofasiszta elnökjelölt menetelését az utolsó pillanatban állította meg az alkotmánybíróság. Milyen tényezők vezettek a szélsőjobb megerősödéséhez? Mivel magyarázható a politikából kiábrándultak nagy száma „bezzeg Romániában”, amely gazdasági szempontból egyáltalán nem teljesít rosszul? Mekkora szerepe van a proteszt szavazásban az euroszkepticizmusnak? Visszatérhet a román politika egy viszonylagos normalitáshoz? Előrevetítenek-e az eredmények egy átrendeződést a magyar szavazótáboron belül? Ezekről beszélgettünk Horváth István szociológussal, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárával. Az interjút december 19-én rögzítettük.
Bírói különnyugdíj: gazdasági kérdés vagy politikai erőpróba?
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában tartott tárgyalásokon. Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős…
Tovább...Mintha az ukránok akarnák jobban a fegyvernyugvást
A budapesti Trump-Putyin találkozó időpontja egyelőre ismeretlen, viszont a csúcs előkészítése több forrás szerint is folytatódik. Közben az ukránok helyzete…
Tovább...„A politikai kalkulus szöges ellentétben áll az izraeli lakosság közérzetével”
Salamon Márton Lászlóval, a Román Kulturális Intézet tel-avivi igazgatójával beszélgettünk a gázai tűzszünetről és a béke esélyeiről.
Tovább...A kisebbségi oktatási jogok nem maguktól érvényesülnek
A romániai magyar diákok teljesítménye és oktatási körülményei továbbra is jelentős különbségeket mutatnak a többségi társadalomhoz képest – derül ki…
Tovább...