Mától a számlálóbiztosok felkeresik azokat, akik nem vagy hiányosan töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét a március 14. és május 27. közötti önkitöltéses szakaszban.

A statisztikai intézet közleménye szerint az önkitöltési időszakban 11 millió kérdőívet kaptak, ezek közül 8,9 millió volt teljes és került be a népszámlálási adatbázisba, ami az ország 19 millió 23 ezresre becsült lakosságának 46,8 százaléka.

Akik nem töltötték ki interneten a kérdőívet, vagy válaszaikat nem érvényesítette a statisztikai intézet informatikai rendszere, azokat a kedden kezdődő, július 17-ig tartó személyes megkereséses időszakban otthonában keresni fel az intézet által felkészített húszezer számlálóbiztos egyike. A népszámláláson a részvétel kötelező, akik megtagadják a válaszadást, azok 1000 lejtől 3000 lejig terjedő pénzbírságot kockáztatnak – figyelmeztetett a statisztikai intézet.

A hivatal által közzétett – május 24-ig összesített – adatokból az látszik, hogy a jelentős magyar lakossággal rendelkező székelyföldi és partiumi megyékben is meghaladta az országos átlagot az önkitöltési hajlandóság. A legutóbbi népszámlálás adatait véve alapul és azt feltételezve, hogy a várható több mint egymilliós lakosságfogyás azonos arányban érintette az ország minden megyéjét Hargita megyében 66,2, Kovászna megyében 62,4, Maros megyében 58,1, Bihar megyében 60.6, Szatmár megyében pedig 54,4 százalékra tehető a részvétel a népszámlálás online, önkitöltéses szakaszában.

A cenzussal kapcsolatos tudnivalókat ismertető és a lakosságnak magyar nyelvű segítséget biztosító Nepszamlalas.ro honlap becslése szerint mintegy 700 ezer magyar töltötte ki online a népszámlálási kérdőívet. A honlapot működtető szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a számlálóbiztos látogatásakor mindenkire vonatkozóan ki kell tölteni a személyes kérdőíveket, akik az adott háztartásban éltek 2021 december 1-én, a válaszadók pedig győződjenek meg róla, hogy helyesen vezetik be mindegyikük nemzetiségét, anyanyelvét, és vallását.

A Nepszamlalas.ro arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában a kisebbségi jogok – például a magyar nyelvű feliratozás, ügyintézés, a kisebbségi oktatási és kulturális intézmények állami támogatása – az etnikumhoz, nem pedig az anyanyelvhez kötődnek, ezért fontos, hogy a magyarok ne csak az anyanyelvnél, hanem az etnikumnál is a “magyart” válasszák a népszámláláson.

A honlap működtetői azt tanácsolják, hogy akik nem töltötték ki online a kérdőívet és a számlálóbiztos sem jelentkezett náluk június 27-ig, azok jelezzék ezt településük polgármesteri hivatalában.

Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája során nem pontosítják, azokról az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallási identitásukat, így, ha kisebbségi közösségek tagjai mulasztják el az adatközlést, akkor azzal közösségük hivatalosan kimutatott részarányát csökkentik.

A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.