Mai adásunkban Dr. Varga Anna ökológus-etnobiológus kutató, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék tudományos munkatársa, jóvoltából egy olyan természetvédelmi koncepcióval ismerkedünk meg, amelynek nemzetközi szinten mára már nagy az elismertsége, gyakorlata és tudományos szakirodalma. Közép- és Kelet-Európában most kezd szóba jönni, ismertebbé válni.

Varga Anna

Az ICCA Consortium világszervezet a közelmúltban megjelentetett egy kiadványt (Territoris of Life: 2021 Report), amelyben 17  olyan helyi közösség került bemutatásra a világ minden részéről, akik a helyi természeti-kulturális sokféleségért tesznek. Ebbe a kiadványba egyetlen európai példaként a Hargita megyei Homoródkarácsonyfalva közbirtokosságának működése, története és szemlélete került bele. Adásunk vendége, Varga Anna, az esettanulmány szerzői közt szerepel.  

Az elmúlt 100-150 év természetvédelmi tevékenységei során meghatározó az a szemlélet, amelynek fő célja a vadon, az ember nélküli táj megőrzése ott is, ahol mellesleg évezredek óta jelen van az ember. Felismerve a  klasszikus természetvédelem e hiányosságát 2003-ban a Nemzeti Parkok Világkongresszusa elfogadta, hogy a természetvédelmi tevékenységekbe és kutatásokba az adott tájban élő és az azt ismerő helyi emberek közösségének bevonása elengedhetetlen. Ezt követően több szervezet lehetőségként fogalmazta meg a közösségalapú természetvédelmet. 

Hallgassa meg a műsort!

Varga Anna (Homoródkarácsonyfalvi Dungó-feredő)