A kormány elfogadta az idei állami és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. A büdzsé a GDP 7,16 százalékára rugó államháztartási hiánnyal számol, miután a tavalyi évet 9,79 százalékos deficittel zárta Románia.
A liberális Florin Citu vezette koalíciós kormány a büdzsé megtervezésénél 4,3 százalékos gazdasági növekedést, 2,4 százalékos inflációt, 310 ezer munkanélkülit és 3100 lejes (228 ezer forint) nettó átlagbért vett alapul.
A miniszterelnök a kormányülés utáni sajtóértekezletén közölte: a közvita nyomán a büdzsé sarokszámain nem változtattak, csak néhány tételt csoportosítottak át konkrét projektekre a kormány tartalékalapjából.
A több mint hétszázalékos hiánycélhoz is a kiadási előirányzatok jelentős csökkentésére volt szükség. Erre az évre már korábban befagyasztották a közalkalmazotti béreket, csütörtökön pedig további takarékossági intézkedésekről fogadott el sürgősségi rendeletet a kormány: az 1442 lejes nyugdíjpont értéke 2021-ben nem növekszik, az egyetemi hallgatók szabadjegy helyett 50 százalékos kedvezményt kapnak a vasúton, idén nem bocsátanak ki újabb üdülési utalványokat – a felhasználatlan korábbiak viszont érvényesek maradnak –, és megvonják a prefektusi hivatalok alkalmazottainak 30 százalékos Covid-pótlékát.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a közszférában a többi indokolatlan bérpótlékot is le kell faragni, az elképzelés azonban a koalíciós pártok ellenállásába ütközött, hiszen érzékenyen érintené a frissen kinevezett állami tisztségviselőiket.
Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök a büdzsé elfogadása után azt mondta: a munkaügyi minisztérium új közalkalmazotti bértörvényt dolgoz ki, amely a teljesítményhez köti a – jelenleg többnyire automatikusan kiosztott – bérpótlékokat. Arra is utalt, hogy meg kell szüntetni azokat a kivételeket, amelyek az államfőénél nagyobb fizetéseket eredményeznek a közszférában. Arra a kérdésre, hogy már idén hatályba lép-e az új bértörvény, Citu kitérő választ adott.
Románia csak 2024-ben tudja teljesíteni a Maastrichti Szerződésben lefektetett stabilitási kritériumokat, azaz három év alatt sikerülhet az előírt 3 százalék alá szorítani a deficitet. Jövőre közel hat (5,84), 2023-ra pedig csaknem négy és fél (4,37) százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol a kormány. Idén a deficit értéke több mint 87 milliárd lej lesz.