Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. A magyar Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében a romániai Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy hazánk legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.

Az ELKH közleménye szerint a kovaalga-vizsgálatokat Buczkó Krisztina, az ELKH ÖK Duna-kutató Intézetének osztályvezetője végezte. Az eredmények értelmezéséhez román, cseh és angol kutatók méréseire is szükség volt. A kutatás eredményeiről az ökológusok a Plos One című nemzetközi szakfolyóiratban számoltak be. Az Ighiel-tó a Torockó-hegység déli részén, 940 méteres tengerszint feletti magasságban található. Az üledékminták bizonyítják, hogy a hetvenes évek elején nyílt vízben egyre több kovaalga él, vagyis kezdetét veszi az algásodás okozta vízminőség romlás. Ez a váltás időben egybeesik az erdőborítás csökkenésével és a haltelepítéssel.

Az elemzés és a nemzetközi összehasonlítások szerint a légkörből kiülepedő nitrogén az, ami alapvetően átalakítja a vízi világot, ezért pedig leginkább a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat a felelős – állapítják meg. “Most szembesülünk azzal, hogy milyen következményekkel járt a növekvő műtrágyahasználat a hegyi tavak élővilágára nézve” – mutatnak rá a kutatók. A beszámoló szerint ez a vizsgálat az ÖK Duna-kutató Intézetének egyik új kutatási irányához kapcsolódik, melynek célja a Kárpát-medence tavainak hosszabb távú vizsgálata. A fúrásmagok elemzése lehetőséget ad arra, hogy akár több évszázadra, vagy évezredre visszamenőleg tanulmányozzuk a vizekben zajló folyamatokat, abban az idõszakban, amikor még nem voltak műszeres mérések.