A parlament elutasította, hogy március 15. legyen hivatalosan is a romániai magyar közösség napja. A voksolás előtti felszólalásában Kelemen Hunor szövetségi elnök potenciális paradigmaváltásról beszélt, és arra kérte a képviselőket, hogy szavazatukkal cáfolják meg a hipotézisét, illetve bizonyítsák be, hogy folytatni akarják a közös építkezést és „a remény politikáját”. Valóban paradigmaváltásról beszélhetünk a román-magyar viszonyban? Hogyan jutottunk oda, hogy a mainstream pártok ma ugyanúgy beszélnek március 15-ről és általában a magyarságról, ahogy régebben a Nagy-Romania Párttól megszoktuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Székely István politológussal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével.
Akár több évre is elhúzódhat a közel-keleti háború
Az iráni háború első hete azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonailag fölényben vannak, de a politikai célok…
Tovább...Rácz Béla Gergely: Látszanak a gazdasági szerkezetváltás jelei
A román gazdaság 2027-re visszatérhet a normális, 2% feletti növekedési ütemhez, feltéve hogy a kormány következetesen végrehajtja a vállalt intézkedéseket,…
Tovább...Újabb provokálatlan és illegális háború
Az Egyesült Államok és Izrael nagyszabású katonai műveletet indított Irán ellen, deklaráltan ezért, hogy elhárítsanak egy közvetlen fenyegetést, amit Irán…
Tovább...Cseke Péter Tamás a koalíciós feszültségekről: Ilie Bolojan nem kompromisszumképtelen
Ha van költségvetési mozgástér, a PSD „megkaphatja” a szolidaritási csomagját, és akkor a koalíció túlélheti ezt a tavaszt – véli…
Tovább...