A parlament elutasította, hogy március 15. legyen hivatalosan is a romániai magyar közösség napja. A voksolás előtti felszólalásában Kelemen Hunor szövetségi elnök potenciális paradigmaváltásról beszélt, és arra kérte a képviselőket, hogy szavazatukkal cáfolják meg a hipotézisét, illetve bizonyítsák be, hogy folytatni akarják a közös építkezést és „a remény politikáját”. Valóban paradigmaváltásról beszélhetünk a román-magyar viszonyban? Hogyan jutottunk oda, hogy a mainstream pártok ma ugyanúgy beszélnek március 15-ről és általában a magyarságról, ahogy régebben a Nagy-Romania Párttól megszoktuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Székely István politológussal, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökével.
„Innováció, átláthatóság és bizalom”
... erre a hármas alapra helyezi programját a Román Közszolgálati Rádió frissen kinevezett elnöke. Robert Schwartz több mint három évtizedes újságírói tapasztalattal rendelkezik, két…
Tovább...Bírói különnyugdíj: gazdasági kérdés vagy politikai erőpróba?
Nem sikerült közös nevezőre jutni a bírói és ügyészi különnyugdíjak reformjáról a Cotroceni-palotában tartott tárgyalásokon. Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős…
Tovább...Mintha az ukránok akarnák jobban a fegyvernyugvást
A budapesti Trump-Putyin találkozó időpontja egyelőre ismeretlen, viszont a csúcs előkészítése több forrás szerint is folytatódik. Közben az ukránok helyzete…
Tovább...„A politikai kalkulus szöges ellentétben áll az izraeli lakosság közérzetével”
Salamon Márton Lászlóval, a Román Kulturális Intézet tel-avivi igazgatójával beszélgettünk a gázai tűzszünetről és a béke esélyeiről.
Tovább...