Elhunyt csütörtökön 101 éves korában Neagu Djuvara történész és diplomata, aki egyebek mellett a román történelemírás megújulását szorgalmazta. Djuvara 1916-ban született egy román bojár családban, filológusi és jogi tanulmányait Párizsban a Sorbonne-on végezte. 1943 és 1947 között a román külügyminisztériumban dolgozott diplomataként, a kommunista hatalomátvétel után külföldre emigrált. Újságíróként a Szabad Európa Rádiónál dolgozott, majd 1961-től 23 éven át a nigériai külügyminisztérium tanácsadója volt. Romániába 1989 után tért vissza. Történészi munkássága főleg a románok és Románia történelmére terjedt ki. ő az egyik legnépszerűbb román történész, A románok rövid története című munkája 11 kiadást ért meg. A könyv megjelent 2012-ben magyar nyelven is a kolozsvári Koinónia kiadó gondozásában. Djuvara úgy vélte, hogy felül kell vizsgálni mind a két világháború között, mind a kommunizmus idején íródott román történelem bizonyos részeit, mert mindkét korszakban politikai célok kiszolgálására használták fel a tudományágat, ezért ferdítéseket, kozmetikázásokat tartalmaz. Nagy vihart kavart Romániában az a tézise, miszerint a Havasalföldi Fejedelemség alapítójának tartott I. Basarab kun származású és katolikus vallású volt. Szorgalmazta a havasalföldi fejedelmek földi maradványainak exhumálását, hogy DNS-mintavétel alapján állapíthassák meg származásukat, de ezt a hatóságok megtiltották. Djuvarát számos román történésztársa “románellenesnek és amatőrnek” kiáltotta ki. Mindazonáltal könyvei igen népszerűek a fiatalok körében. Egy statisztika szerint tavaly a romániai könyvesboltokban Djuvara 444 emlékezetes állítása című kiadványt vadászták leginkább a tolvajok, ebből a műből tűnt el ugyanis a legtöbb nyomtalanul az üzletekből.