A Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók. Karátson Dávid vulkanológus az MTI-nek kifejtette, hogy a tűzhányó működésének jellege az utolsó ötvenezer évben megváltozott, ezért a vizsgálatok leginkább arra irányultak, hogy ez hogyan történt, mi volt az oka, illetve mik lehetnek a következményei. „Újabb adataink alapján mintegy 29 ezer éve szunnyad a vulkán. Szigorúan tudományosan nézve azt kell mondani, hogy még lehet némi esély újabb kitörésre, hiszen lehetséges, hogy nem szilárdult meg alatta a magma, azonban ennek a közeljövőben elég kicsi a valószínűsége, mivel korábban néhány ezer évenként volt működés, és jelenleg semmi nem utal magmás +nyugtalanságra+” – fejtette ki a vulkanológus. Hozzátette, hogy a terület igen gazdag olyan utóvulkáni jelenségekben, mint amilyenek a borvizek vagy a kénes kigőzölgések miatt „büdösbarlangoknak” nevezett hasadékok, üregek, ám ezek szunnyadó tűzhányókon is megfigyelhetők. A vulkanológus elmondta, hogy nagyjából ötvenezer évvel ezelőttől kezdve heves robbanások játszódtak le. Ezeknek köszönheti a létét a vulkán két krátere is, a jóval régebbi, ma már láppal kitöltött Mohos és a legutolsó robbanás színtere, a Szent Anna-tó.

Ismét tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek

Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint a költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedéseken dolgozók nem tudják, hogy tanárok százai mondanak le naponta az óradíjjal fizetett óráikról.

Tovább...