A nagyváradi réti református templom udvarán lévő parkban avattak emlékkövet tegnap a nagyváradi 56-os Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének egykori kiállására és áldozatvállalására emlékezve. A Deák Árpád szobrászművész készítette emlékkőre felvésték annak az 58 személynek a nevét, akiket 1961 őszén összesen 550 év börtönre és kényszermunkára ítéltek. Az ünnepségen Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke emlékeztetett: Magyarországon a forradalmat torolták meg, Romániában nem is volt forradalom 1956-ban, mégis megtorolták! A magyar 56-tal való romániai szolidaritás durva megbüntetésével a kommunista rezsim azt célozta, hogy megfélemlítse az erdélyi magyarságot és mindenkit, aki a szabadságról egyáltalán álmodozni mert ? mondta Tőkés László. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi közíró, az erdélyi ?56 kutatója és történésze maga is kiemelte: a forradalom leverését követő romániai perek kimondottan azt szolgálták, hogy a nacionalista diktatúra szétverje, felszámolja, ellehetetlenítse a magyar intézményeket, szervezeteket, közösségeket. Emlékeztetett: a brassói központú Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége után a nagyváradi SZVISZ volt a legnagyobb szervezkedés, amely 1956 után is próbált országos hálózattá terebélyesedni.