A nemzeti ünnep küszöbén

Múlt héten a nőket ünnepeltük, most pedig a márciusi ifjakra is emlékezünk. Bár holnap lesz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója, érdemes a helyesírás szemszögéből is megközelíteni e jeles dátumot. Kezdjük a március 15-e írásmódjával. Sajnos az elmúlt napokban többen is pontot tettek a 15-ös szám és a kötőjel közé, ami helytelen. Szabály szerint az évet és a napot jelölő számjegyekhez pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak a toldalékok.

(tovább…) Continue Reading

Főszerepben a nő

Ma a nőké lesz a főszerep, de csak a végén árulom el, hogy miért. Az etimológiai szótár szerint a megnevezés, vagyis a szavunk – nőnemű (felnőtt) személy értelemben – ősi, uráli eredetű. A magyar szó a fő–feje tőtípushoz tartozik, azonban a neje és a nője alakok között jelentésbeli megoszlás van: az első megnevezéssel egy feleségre, a másodikkal egy szeretőre, élettársra utalunk. Érdemes megemlíteni a nőtlen melléknevünket, amely az 1500-as évekből származik, míg a nőies és a nőietlen mellékneveink, illetve a nősül igénk a nyelvújítás korában alakult ki.

(tovább…) Continue Reading

A helyesírás szavunk megalkotója

„Tudjad azt […], mi nagy ára minden / Legkisebb percnek, s takarékos óva / Töltsed idődet.” Ez az idézet az 1750. február 24-én, az akkor még Torontál vármegyéhez tartozó Nagyszentmiklósón született Révai Miklós nyelvésztől, egyetemi tanártól, a magyar történeti nyelvészet megalapítójától származik. Több forrás szerint is ő volt az ötletgazdája a helyesírás, illetve a nyelvtudós szavunknak.

(tovább…) Continue Reading

Főszerepben az anyanyelv

Tegnap, vagyis február 21-én volt az anyanyelv nemzetközi napja, ezért úgy döntöttem, hogy a mai részt ennek a jeles eseménynek szentelem. De mit is jelent az anyanyelv a Magyar értelmező kéziszótár szerint? „Az a nyelv, amelyet az ember gyermekkorában (elsőként, főként az anyjától) tanult meg, és amelyen rendszerint legjobban és legszívesebben beszél.”

(tovább…) Continue Reading

Romantikus helyesírás

Ma romantikusabb lesz a hangulat, mint korábban; több okunk is van rá. Szó lesz a házasság világnapjáról, a házasság hetéről, illetve a sokat emlegetett Bálint-napról, amely a magyar nyelvterületen az angol név közvetlen átvétele miatt főként Valentin-napként ismerős. És nem hagyhatom ki a két kakukktojást, a rádiózás világnapját, valamint a könyvajándékozás világnapját; utóbbi célja, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet az olvasás fontosságára. 

(tovább…) Continue Reading

Főszerepben az idegenszerűségek

Ma az idegenszerűségek, vagyis a barbarizmusok kerülnek nagyító alá. Tágabb értelemben olyan nyelvi kifejezőeszközökről van szó, amelyek nem az adott nyelv sajátos, belső, történetileg kialakult törvényeit, hanem egy más, idegen nyelv jellegzetességeit tükrözik. Szűkebb értelemben a szakemberek idegenszerűségnek tekintik azokat a kifejezéseket, amelyek magyar elemekből állnak, de idegen mintára, idegen gondolkodásmódot követve jöttek létre.

(tovább…) Continue Reading

Megállunk néhány szóra – Grétsy Lászlóra emlékezünk

A mai részt egy idézettel kezdem. „Én bízom abban, hogy nyelvünk, mint a folyó, kiveti magából mindazt, ami káros. Amit pedig felold, azt részévé teszi” – vallotta Grétsy László. A közismert magyar nyelvész, főiskolai tanár, rádiós és televíziós személyiség 2024. január 21-én hunyt el, február 13-án töltötte volna be a 92. életévét.

(tovább…) Continue Reading

Minden idők legtehetségesebb díszítő szépírója

Egy szomorú hírrel kezdem a nyelvi rovatunk mai részét: elhunyt Grétsy László, akit a magyar nyelvművelés örök legendájaként is emlegettek. A halálhírét A magyar nyelv jövője – A nyelvi változások nyomában címmel rendezett konferencián jelentették be hétfőn, kora délután, a bejelentés után egyperces csenddel emlékeztek rá. Az ismert nyelvész február 13-án töltötte volna be a 92. életévét; a következő részben kizárólag az ő munkássága kerül nagyító alá.

(tovább…) Continue Reading