Műsorok

A lassan-lassan vidékünkről is eltakarodó télen alkalmam volt több székelyföldi sípályát felkeresni. Kicsik is, korszerűtlenek is, de a mieink. Büszkék vagyunk rájuk, s fennen hangoztatjuk, hogy a térség gazdasági húzómotorja az idegenforgalom, s ezen belül a síturizmus. Végigjárva azt a pár sípályát, kissé keserű szájízzel nyugtáztam, hogy még nagyon sok a tennivaló.

A nyugati sajtó (Európában mindenekelőtt a német) – hidegháborús embargók ide vagy oda – Donald Trump és Vlagyimir Putyin titkos frigyének botrányától volt hangos. Még csak tárgyilagosságot mímelő írásokkal sem találkozhattunk. A mainstream sajtó lapjai hetente többször is beszámoltak az elnöki összeesküvés leleplezésének fejleményeiről, és igyekeztek folyamatosan fenntartani a látszatot, hogy a felfüggesztési eljárás (az ún. impeachment) beindítása csupán napok kérdése.

Valamikor az ezredforduló előtt néhány évvel egy küldöttséggel Svájcban, pontosabban  Bázelben jártam. Vendéglátóink, tudván, hogy hegyes vidékről érkezünk, kivittek a környező erdőkbe, néhány kilométert gyalogoltunk, hogy megmutassák, milyen a svájci fakitermelés.
Nos, a helyszínen már ott sorakozott néhány gép, megjelent az erdőmester, aki rámutatott a kivágandó fára, majd magasba emelhető szerkezetekkel először az ágakat metszették le, hogy a kidőlő fa ne sértse meg a szomszédait, valamint az aljnövényzetet, ezután a fát vágták ki, darabolták fel és rakták  szállítóeszközre, miközben köbtartalmát is pontosan megmérték.

1990 legelején Domokos Gézával a Herastrau parkban a Scinteia Házból a székház felé sétáltunk, győzködött, hívott az RMDSZ-be. Engem már 1989 koratavaszától megszabadított magától a kommunista párt, a forradalom szerencsés pártonkívüliként ért. Ha akartam volna, talán tényleg lehettem volna politikus (romántudás anyanyelvi szinten, valóság- és Bukarest-ismeret, benőtt fejelágy stb.) – egy-két gyűlésen való részvétel után azonban leléptem, ha az RMDSZ-ből ki akkor még nem is.