Műsorok

Ferenc pápa Balázsfalván sok olyasmit mondott, amit nem ártana – és sohasem késő! – megjegyezni. A pápa szerint a román nép toleráns – nem olyan, mint a politikusok… A korrupció átok, főbűn, halálos bűn – a modern világ egyik legártalmasabb jelensége. Fel kell lépni a romboló ideológiák ellen, amelyek nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot; gyökértelenné teszik a fiatalokat; megrontják a gyermekeket. Akik a hit szerint élnek, igazabb hazát teremtenek, és egyesülhetnek. A pápa a térség legértékesebb örökségének tartja az 1586-os tordai országgyűlést, amely Európában először hirdette meg hivatalosan a vallásszabadságot és a lelkiismereti szabadságot. A történelem során megosztott keresztények végre rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak lettek. Most pedig az a dolgunk, hogy megvalljuk a szabadságot és a könyörületességet; elősegítsük azt, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd.

A napokban egymást érték és váltották a hazai közéletben a nagy témák, mint az Úz-völgyi katonatemető kérdése, az európai parlamenti választások; a kormánypárt és a képviselőház elnökének bebörtönzése vagy a történelmi jelentőségű pápalátogatás. Így nem csoda, ha elsikkadtunk egy apró tény felett: a napokban lett/lesz 170 éves a székelyföldi és a barcasági magyar sajtó: 1849. április 16-a körül jelent meg Brassóban a Brassói Lap; az évben, pünkösd napján, május 27-én látott napvilágot Csíksomlyón a Hadi Lap; s június 7-én hagyta el a nyomdát Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó első száma.

A Forsa Közvéleménykutató Intézet legújabb (május 27. és 31. között készített) felmérésében az – Annalena Baerbeck és Robert Habeck által vezetett – zöldek, akik 20 százalék fölötti eredményükkel már az európai választásokon is a nagy meglepetésnek bizonyultak, május végére a német pártok népszerűségi listájának az élére kerültek. Igaz, a most elért 27 százalék nem pusztán folyamatosan növekvő népszerűségüknek köszönhető, de annak is, hogy a nemrég még Angela Merkel által elnökölt Uniópártok, melyek az európai választásokon még 28 százalékon álltak, újabb 2 százalékot veszítettek népszerűségükből. Ez a 2 százalék a nyilvánvalóan a zöldekhez pártolt. De a jelek szerint a posztkommunista utódpárt, a Linke 1 százalékos- és a szélsőjobboldalinak tekintett AfD 2 százalékos vesztesége is abból adódott, hogy a fiatalabb generáció képviselőinek egy része a – fiatalok körében mind divatosabbá váló – zöldekhez állt át.

Kissé anakronisztikusnak – ha úgy tetszik, kortévesztettnek – tűnhet, hogy napjainkban, amikor bárki, bármikor és ráadásul rendkívül olcsón fapados repülőgépjáratokkal eljuthat bárhová a világon, akkor valaki hosszú távon neki lát gyalogolni és fejébe veszi, hogy napi 30-35 kilométeres menetben hétezer kilométert tegyen meg, és nem is akárhová, hanem Körösi Csoma Sándor nyomában Erdélyből Indiába.