Örömmel értesültünk róla, hogy az idén Marius Tabacu kapta a legjobb műfordításért járó díjat. Ezt – a Román Írószövetség által adott díjat – Bánffy Miklós művének, az Erdélyi történet című trilógiának román nyelvre való átültetésével érdemelte ki.
Continue ReadingKi a bolond ezen a világon?
Doktor Nagy Attila elküldött nekem egy részletet új könyvéből, a Székely mágus-ból, amely az idén jelent meg. Sok érdekes dolgot tudtam meg belőle. Például azt, hogy a Romeo és Júliát „az év bármelyik napján, bármelyik órában egyszerre két helyen játsszák” világszerte. Shakespeare él! – nem lehet elhallgattatni.
Continue ReadingCsalás, hazugság, képmutatás
Egy volt miniszter, olykor pedig parlamenti képviselő, 156 oldalas könyvet írt arról, miket tett azért, hogy miniszter vagy képviselő legyen szép hazánkban. Az úr nevét nem árulom el – nem kívánom népszerűsíteni őt. Miként azok nevét sem mondom meg, akikről a könyvében ír – államfőről, miniszterelnökről vagy a NATO-ban vezető tisztséget betöltő román politikusról, többek között.
(tovább…) Continue ReadingHasznos ez a járvány
Megdöbbentett a televízióból hallott hír, amely szerint: a bűnözés 25—26 százalékkal csökkent azóta, hogy szép hazánkban kitört a koronavírus járvány. Hasznos mulatság ez a vírusozás!
Jaj, üssek a számra! Mert rengeteg ember esett áldozatul. Itt most nem számítanak a számok – egyetlen ember méltatlan halála is pontosan olyan nagy bűn, akár egy tömeg pusztulása…
„Hiszek a rosszban”
Eugen Ionesco írta ezt a végrendeletében. Mert szerinte ahhoz, hogy a jóban higgyünk, hinnünk kell a rosszban is. Hiába, ilyen a világ. Két pólusa van.
Continue ReadingA tanítás több, mint politika
Ráz a hideg valahányszor a politikusok – az államfő, a miniszterelnök – nagy hangon bölcsködnek az oktatásról, az iskolakezdés gondjairól most, a járvány idején. Nagyon okosok, amikor olyasmiről beszélnek, amihez nem értenek. Ők azok, akik mindenkor és mindenkit tanítanak. Ahelyett, hogy végeznék a dolgukat… És maguk is tanulnának valamit néha.
Continue ReadingNe csak mutogassuk magunk!
Ismét felmerült, hogy szép hazánkban kettős mércét alkalmaznak. Ugyanaz a törvény másképpen szól románnak és magyarnak. Például, a 2004-ben elfogadott 500-as Törvény azt írja elő, hogy a nyilvános feliratokon, utcatáblákon stb. „a román és a másnyelvű szöveget ugyanolyan méretű és típusú betűkkel kell írni”. A 2001-ben elfogadott 215-ös Törvény szerint pedig „olyan területeken, ahol a magyarság részaránya meghaladja a 20 százalékot, a közérdekű információkat magyarul is közzé kell tenni”.
Continue ReadingMenjünk Auschwitzba!
Mindenki számára hasznos lenne ez az utazás. Mert felrázná. Tudatosítaná benne, hogy mit eredményez a ráhagyás, a közömbösség, a hatalmi visszaéléseket örökké lehetővé tevő engedékenység.
Continue ReadingA szeretet – hivatás
Múlt vasárnap a templomban egy lengyel folyóiratot kaptam ajándékba – a Szeressétek egymást! című, 120 országban és 23 nyelven megjelenő lengyel képes folyóiratot. Jó volt olvasni, mert biztatott és bátorított, hogy soha ne adjuk fel a harcot.
Continue ReadingMegkülönböztetés – előre megfontoltan
Nemrég jelent meg Szabó Tünde tanulmánya Trianon erdélyi vonatkozásairól – vagyis a megkülönböztetés és a román térhódítás szakszerű kivitelezéséről.
Continue ReadingÉdes hazám – Abszurdisztán
Ezt az elnevezést nem én találtam ki, hanem a Capital nevű lap online-kiadásában olvastam egy cikkben, amely többek között arról szól, hogy Klaus Iohannis államfő kibocsátotta a szagvédelmi törvényt. Igen. Jól hallották. Az államfő kibocsátotta azt a jogszabályt, amelyik bűnnek minősíti a szagártalmat. Vagyis bűn az, ha valaki állandóan hagymát süt és zavarja vele a szomszédokat.
Continue ReadingHűséges, mint a bicikli
Cseke Gábor mondja ezt Zsigmond Mártonról a már említett munkájában, a Sorsok könyvében. A híres csíkszeredai óriásmozaik szerzőjéről pontosan ezt állítja: „a művész kőfaragó, türelemjátékos, építőmunkás és látnok is egy személyben; szabadidejében pedig természetjáró, aki, valahány érdekes kőzetet hajít feléje a véletlen, alázatosan és kíváncsian lehajol érte; színezetét, erezetét, anyagszerűségét veszi szemügyre, s azt latolgatja, mennyire illik majd a mindent elnyelő, készülő mozaik-mezőbe.”
Continue Reading