A törvényhozás sarkalatos törvénnyel és egyszerű törvénnyel egyaránt rendelkezhet a választások dátumáról, attól függően, hogy a kijelölt időpont a parlament mandátumának lejárta után vagy előtt van – szögezi le az Alkotmánybíróság annak a döntésnek az indoklásában, amellyel elutasította a Klaus Johannis államfő és a kormány által a parlamenti választások megszervezéséről szóló jogszabály ellen benyújtott alkotmányossági kifogást.

A parlamentnek hatáskörében áll megszabni a választások dátumát – mutat rá az indoklás. A taláros testület szerint nem létezik semmiféle alkotmányos előírás arra vonatkozóan, hogy a választások időpontjáról a kormánynak kell határoznia. Azt, hogy a kormány jelöli ki a választások dátumát, a 2015/115-ös törvény írja elő, a Parlament azonban törvénnyel rendelkezhet az ettől az előírástól való eltérésről. Ha ez nem történik meg, a kormány hatáskörében marad a választások időpontjának kijelölése. “Az alkotmány szempontjából mindkét jogalkotási megoldás lehetséges” – nyomatékosítják az alkotmánybírák. Az indoklás azt is leszögezi: nem állt fent az a helyzet, hogy a kormány is, a parlament is párhuzamosan jelölje ki a választások időpontját, ugyanis a kormány idejében értesült arról, hogy megvonták tőle ezt a hatáskört.

A miniszterelnöki kancellária vezetője, Ionel Dancă a téma kapcsán úgy nyilatkozott szerda este, jelenleg az a kormányhatározat van érvényben, amely december 6-ára tűzi ki a parlamenti választások időpontját, de a kormány is alaposan áttanulmányozza majd az alkotmánybíróság indoklását, és dönt a további lépésekről.