Szinte minden egyes nap megosztok valamilyen bejegyzést a Facebookon, legtöbbször persze az anyanyelvünkkel kapcsolatban. Olyankor nemcsak a helyesírásra, hanem a tálalásra is figyelek, vagyis arra, hogyan jelenik meg a nagy nyilvánosság előtt.

 Mivel nem akarom elriasztani az olvasót, akinek az érdeklődését amúgy is nehéz felkelteni, tagolom a szöveget. Bár a Facebookon nincsenek hagyományos értelemben vett bekezdések, az Enter billentyűvel üres sorokat szúrok be a szövegbe, így az jóval áttekinthetőbbé válik.

Emellett arra is figyelek, hogy ne írjak csupa nagybetűvel, mivel ez az internetes etikett szerint kiabálásnak számít, ráadásul az olvasást is lelassíthatja, ennek ellenére sokan használják a mondandójuk megerősítésére vagy érzelmeik kifejezésére. Amúgy pontosan egy hét múlva, október 22-én lesz a CAPS LOCK, vagyis a csupa nagybetűkhöz vezető gomb világnapja, azt viszont egyelőre nem fejtettem meg, hogy pontosan miért jött létre. Egyesek szerint a nagybetűs szavakat feleslegesen használó embereket figurázzák ki vele.

Ugyancsak hasznos lehet, ha legfeljebb csak egy-két hangulatjelt használunk egy Facebook-bejegyzésben, mivel elképzelhető, hogy a célközönség nem vesz minket komolyan. A gyakran szmájliként emlegetett hangulatjelnek amúgy több szinonimája is keletkezett az elmúlt években. Például a mosolyjel, a pofacs, a vigyora, a hisztikon és az érzjel.

A felsorolásokra ugyancsak érdemes odafigyelni: előbb gondolatjelt, majd szóközt teszünk a szövegünk elé, noha általában az emberek mínuszjelt használnak, amely tapad az általuk leírt szóhoz.

Természetesen a felsoroltak alig érnek valamit akkor, ha a szöveg tele van helyesírási hibákkal. Nemrég olvastam egy történetet, miszerint valaki azért nem jelentkezett egy online képzésre, mert maga a hirdetés igénytelenül volt összerakva. Vagyis nem volt tagolva, nehezen lehetett olvasni a szöveget, sőt több helyesírási és nyelvhelyességi hiba is becsúszott. Persze nem állítom, hogy létezik olyan szöveg, amelybe senki sem kötne bele, mégis érdemes a mai részben felsorolt „apróságokra” is figyelni. Én hosszú évekig kísérleteztem azzal, hogy egy-egy olyan felületen, mint a Facebook, hogyan tudnám a lehető legjobban kinéző bejegyzéseket közzétenni.

Közben eszembe jutott, hogy a fotók is sokat segíthetnek a figyelemkeltésben, csak jogtiszták kell legyenek, azaz nem lehet akárhonnan letölteni őket, mivel hatalmas büntetést kaphatunk egy-egy lopott képért.

Zárásként kihangsúlyoznám, hogy sok esetben az írott szövegeink alapján ítélnek meg minket az emberek, főleg azok, akik nem ismernek minket személyesen. Tehát érdemes a lehető legjobbat kihozni belőlük.