Vegyes képet mutat az euroövezeten kívüli EU-s országok euroövezethez való gazdasági konvergenciájában 2018 óta elért előrelépés, amelyből kiemelendők a fiskális egyensúlyi problémák kezelése terén tett fontos lépések, írja az Európai Központi Bank (EKB) 2020. júniusi Konvergenciajelentése. A kétévente kiadott jelentésben jelenleg hét olyan EU-ország euró bevezetéshez való közeledését mérik fel, ahol még nem vették át az eurót.

Románia jelenleg egyet sem teljesít az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági feltétel közül – derül ki az Európai Bizottság (EB) által tegnap közzétett idei konvergenciajelentésből. Ennek értelmében Románia nem teljesíti sem az árstabilitási

kritériumot, sem az államháztartáshoz kapcsolódó, árfolyam-, illetve a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó feltételt. A konvergenciajelentés azon hét euróövezeten kívüli tagállamra terjed ki, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak az euróövezethez való csatlakozásra. Ezek Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.

A Bulgáriában, Lengyelországban, Romániában, Csehországban és Magyarországon mért inflációs ráta jóval meghaladja ugyanis az 1,8%-os referencia értéket, ugyanakkor Svédországban kisebb, Horvátországban pedig jóval kisebb volt. Az elkövetkező években az infláció a legtöbb vizsgált országban várhatóan visszaesik. 

2019-ben egy kivétellel az összes vizsgált országban a 3%-os referenciaértéken belüli államháztartási fiskális egyenlegről számoltak be. Románia tekintetében 2020 áprilisában elindult a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Ami a hosszú lejáratú kamatlábak konvergenciáját illeti, a hét vizsgált ország közül csak egyben, Romániában mértek a 2,9%-os referenciaérték fölötti kamatot. A legalacsonyabb hosszú távú kamatlábakat Bulgáriában és Svédországban tapasztalták.

A konvergencia időbeli fenntarthatóságának szempontjából továbbra is fontos tényező az intézményi környezet szilárdsága. Az intézmények és a kormányzás minősége a vizsgált országokban Svédország kivételével viszonylag gyenge, különösen Bulgária, Románia, Horvátország és Magyarország viszonylatában. Egyik vizsgált ország jogi keretrendszere sem egyeztethető össze maradéktalanul az euro átvételéhez előírt összes követelménnyel – állapítja meg az Európai Központi Bank Konvergenciajelentése.