A hazai lapok fő témája ismét az, hogy sikerül, vagy nem sikerül a kormánynak keresztülvinni az akaratát a parlamenten, hogy meghosszabítsák a vészhelyzetet, amit Klaus Johannis államelnök is javasolt, arra kérve a parlamnetet, hogy támogassa ebben a kormányt. Johannis arra hivatkozik, hogy a vírus korántsem tűnt el, a járványnak még nincs vége. Cristian Tudor Popescu publicista tegnap a Digi 24 hírtelevízióban úgy értékelte hogy bár helyes amit az államelnök mondott, ezzel éppen ellentétest hatást fog elérni a honatyák körében, másrészt sem neki, sem a Liberális Pártnak tulajdonképpen nem érdeke, hogy meghosszabbítsák a vészhelyzetet, mert az csak rontaná választási esélyeiket.
Daniel Zamfir, a PSD szenátor az RFI-nek nyilatkozva azt mondta, nem szavazzák meg a kormány javaslatát, a vészhelyzet meghosszabbítása az egész országban nem indokolt, csak azokon a településeken, ahol gócpontok alakultak ki. Véleménye szerint nem szabad egy egész országot megbénítani, ugyanakkor megkérdőjelezi a hatóságok által eddig megtett intézkedések hatékonyságát.
Június 21-e a korlátozások utolsó napja, aztán viszlát fizikai távolságtartás és viszlát maszkok! – írja mai Adevărul. A vészhelyzet május 18-án lépett érvénybe, tehát június 17- én lejár, addig azonban az Orban kormány elfogadja azt a határozatot amelynek értelmében további 30 nappal meghosszabbítanák. Az ellenzék többsége, a PSD-ALDE-ProRomania nem ért egyet ezzel. Lucian Romaşcanu szenátor a Digi 24 hírtelevízióban azt nyilatkozta, hogy PSD úgy döntött, nem szavazzák meg a kormányhatározatot, mert nem tartják indokoltnak: „Ha törvényt akarnak hozni, tudományos érvekkel jöjjenek” – nyilatkozta a szociáldemokrata szenátor. A meghosszabbításról szóló kormányhatározatot a Parlamentnek öt napon belül jóvá kell hagynia. Mivel a jogalkotó nem ért egyet a végrehajtó hatalommal, a kormányhatározat legkésőbb június 21-én hatályát veszti.Ezután a kormány már nem jogosult arra, hogy fenntartsa a karantént illetve az otthoni elszigetelést, nem tudja korlátozni az emberek, járművek mozgását. Az állampolgároktól azt sem követelhetik, hogy védőmaszkot viseljenek zárt terekben, üzletekben és tömegközlekedésen. A fizikai távolságtartást sem kötelezhetik, és a koncertek, gyűlések vagy felvonulások szervezése ismét megengedett lesz. Ludovic Orban kormánya sürgősségi rendelettel bevezethet ugyan korlátozó intézkedéseket, de azokat az alkotmánybíróság nem fogadná el – nyilatkozták az Adevărul napilap által megkérdezett jogászok.
A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég online felmérést készít arra keresve a választ miként alakult a járványhelyzet megítélése, melyek a legfontosabb társadalmi és gazdasági problémák, milyen a román-magyar viszony jelenleg. A kutatás az internetet használó, felnőtt korú erdélyi magyarokra terjed ki – a – írja a Transindex.ro portál.
A külföldi lapokban az amerikai zavargások Európára is átterjedő jelenségéről, a német-amerikai NATO konfliktusról, George Floyd temetéséről, az orosz propagandaháborúról olvashatunk. George Floyd halála óta a világ egyre több pontján tekintik rasszista, és ezért eltávolítandó jelképnek egykor köztiszteletnek örvendő emberek szobrait – írja az euronews.com mai összeállításában.Egy oxfordi kollégium közelében több ezren követelték Cecil Rhodes szobrának eltávolítását. Az Angliában született politikus és üzletember a gyarmatosítás híve volt, ennek szellemében alapította meg Rhodesiát, amelyből később Zambia és Zimbabwe jött létre.A Times és a The Spectator hetilap elítéli ezt a cselekedetet, és megrója a vezető értelmiségieket is, hogy tétlenül tűrik az ország kulturális történelmének meggyalázását. Antwerpenben elszállították a piactérről II. Lipót belga király megégetett szobrát, amelyet egy múzeum számára restaurálnak majd. Külföldön II. Lipót főként a Kongói Szabadállam megszerzése és kizsákmányolása révén vált ismertté. Bristolban Edward Colston szobrát vasárnap ledöntötték és bedobták a folyóba. Az egykori kereskedő a 18. századi rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepe miatt nem örvend túl nagy népszerűségnek angliai szülővárosában – jó helyen van a folyóban, állapítja meg a Der Tagesspiegel.
„Csak a párbeszéd tudja megnyugtatni az emlékeket” – nyilatkozta a szobordöntések kapcsán Dominique Taffin, a Rabszolgaság Emlékezete Alapítvány igazgatója a francia katolikus La Croix újságnak. „Számunkra nem az emlékművek lerombolása vagy az utcák nevének megváltoztatása fontos, hanem a vita megnyitása és a dolgok perspektívába helyezése. Csak a párbeszédnek és nem l az emlékek erőszakos konfrontációjának lehet oktatási erénye ” – nyilatkozta Taffin, és hasonlóképpen vélekedik a Daily Telegraph is.
„Az orosz rakéták bármilyen célpontot elérhetnek Európában.” – ezzel a címmel olvasható a Die Welt német napilapban interjú a norvég Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával. Stoltenberg többek között arról beszél, hogy a koronavírus-válság ellenére az észak-atlanti Szövetség minden országa tiszteletben tartja kötelezettségvállalását, és a bruttó hazai termék 2% -át védelmi célokra költik. Az interjúban igyekezett enyhíteni azt a félelmet és zavart, amelyet Donald Trump bejelentése keltett, miszerint visszavonja vagy áthelyezi az amerikai csapatokat vagy azok egy részét Németországból. Az interjúból kiderül, hogy senki az Atlanti-óceán innenső vagy túlsó partján, sem a Pentagon vezetésében nem tud konkrét választ arra, mi is Donald Trump szándéka, mert erről hivatalosan nem értesített senkit. Jens Stoltenberg szerint nem valószínű az, hogy az USA gyengítené európai jelenlétét, éppen ellenkezőleg, hiszen az Egyesült Államok az utóbbi években megerősítette jelenlétét Európában, katonai bázisokat hozva létre építve Lengyelországban, Norvégiában és Romániában, csapatokat küldött a balti országokba, és rakétaellenes pajzs elemeket telepített Spanyolországba.Mindezt azért – mondta a NATO főtitkára a Die Weltnek adott interjúban – mert bizonytalan világban élünk, és azért, mert „az orosz rakéták bármilyen célpontot elérhetnek Európában”.