Búcsú lesz, zarándok nem. A lehető legtömörebben így lehetne összefoglalni a holnapi, csíksomlyói pünkösdszombati búcsú helyzetképét a koronavírus miatt. Mit is jelent ez? A búcsús szentmisét délben, fél egy órai kezdettel megtartják, de csak online vagy a Duna TV közvetítésében lehet követni. A búcsút szervező ferencesek már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozták, hogy sem nagyobb, sem kisebb zarándokcsoportokat nem tudnak fogadni, az utóbbi napokban pedig mind a vallásügyi, mind a helyi hatóságok egyre gyakrabban hívták fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi tilalmakat egyénileg sem szabad megszegni, mivel az ilyen zarándoklat is könnyen kiscsoportossá válhat. A többszörösen megismételt felhívás nem véletlen, a búcsú színhelyére ugyanis nem egyetlen út vezet, a hegy a legkülönbözőbb irányokból, erdei csapásokon, ösvényeken is megközelíthető, különösképpen a jó helyzetismerettel rendelkezőknek ez nem jelent semmiféle nehézséget. És mellettük áll az örökölt történelmi tapasztalat is, hiszen a huszadik században – nem egészségügyi okokból – a búcsút már nem egyszer betiltották, de a hívek kisebb-nagyobb számban akkor is megjelentek. Kezdetben az első világháború utolsó évei jelentettek akadályt, a második világháború után pedig az uralkodó, vallásellenes ideológia a kisebb-nagyobb tiltások mellett különböző körmönfont megoldásokhoz is folyamodott. Az ötvenes években, a búcsú szombatján, motorkerékpáros körversenyekkel igyekeztek meggátolni a Csíksomlyóra való kijutást, illetve úgy gondolták, hogy ez a látnivaló képes pótolni a búcsú jelentette lelki feltöltődést. Jónéhány év múlva pedig kitalálták a Tavasz a Hargitán népművészeti fesztivált, amelynek pünkösdkor Zsögödfürdőre kellett vonzania többezer embert, hogy a Csíkszereda másik szélén levő természetes amfiteátrumban búcsú helyett a román és magyar tánccsoportok, kórusok, előadók több órás seregszemléjét figyelje a frissen megépített szabadtéri színpadon és közben felcsapták a lacikonyhát is. Az idők változásai azonban meghozták a kárpótlást: Zsögödfürdőn, a népünnepélyek egykori és immár összeroskadt színpadának a helyére katolikus kápolnát terveznek, hogy vasárnaponként ott is szentmisét mutassanak be az egyre nagyobb számban megjelenő hétvégi házak tulajdonosai számára, a csíksomlyói búcsú résztvevőinek a száma pedig 2019-ig évről-évre, folyamatosan növekedett, jóval túljutva a százezres szinten. A tavaly pedig bekövetkezett a régóta várt esemény is: maga a katolikus világegyház feje, Ferenc pápa jött el Csíksomlyóra. Június elsején, külön szentmisén, most erről a látogatásról is megemlékeznek, de addig is a csíksomlyo.ro honlapon lehet tanulmányozni a szombattól-hétfőig tartó miserendeket és más fontos tudnivalókat. Érdemes letölteni a mobiltelefonokra azt a pdf. formátumú kiadványt is, amely összefoglalja nem csupán a Kovács Gergely érsek által cerebrált holnapi liturgiát, hanem a kegyhellyel kapcsolatos sok más információt is. “ A Szentlélek száll le rád!” Ez az idei búcsú mottója és ehhez szervesen hozzátartozik az a közösségi oldalakon is egyre gyakrabban emlegett óhaj, hogy holnap csak a szívünkkel-lelkünkkel zarándokoljunk Csíksomlyóra, otthonunkban azért is imádkozva, hogy esztendő teltén, 2021-ben, mindennapi életünkkel együtt a búcsú is visszataláljon a megszokott keretei közé.
Fiatalok a jelen birtokában a jövendőt kémlelve
„Fiatalok! Tiétek a jövő! Régebben úgy volt, hogy a miénk lesz.” Bizonyára sokan ismerik Sándor György humoristának ezt a szomorúan szellemes mondását. Milyen igaz!
Tovább...Üzenet jelennek, jövőnek
Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben ez a címe annak az igen látványos, több termet megtöltő tárlatnak, amelyen az érdeklődők több száz korabeli pénzveret mellett kiemelkedő értéket képviselő ötvöstárgyakat és különböző díszfegyvereket is megtekinthetnek.
Tovább...Győzelmi ügyosztály
Egyik kedves barátom ötletét szeretném ehelyt közkinccsé tenni. Szerinte az RMDSZ-nek létre kellene hoznia egy győzelmi ügyosztályt. Az mégsem lehet, hogy a Szövetség csak úgy vaktában, mindenféle rendszer nélkül halmozza a diadalokat.
Tovább...A 176. év
Ma a 176. évébe lépett a Brassói Lapok. A lap története ugyanolyan hányatott sorsot mintáz, mint a brassói magyarságé. 175 éve Bem József úgy döntött, hogy három nyelven indít újságot Brassóban, elsősorban azért, hogy olyan információkat juttasson el a város lakosságához, amelyek az ő látásmódját tükrözik.
Tovább...