Büntetni tudnak, kormányozni nem – ezzel a címmel olvasható Balogh Levente írása a Krónika napilap Vélemény rovatában. A szerző, akárcsak több hazai újságíró arról ír egyre tenyérbemászóbb arroganciával „kompenzálja” egyre nyilvánvalóbb hozzá nem értését a járványhelyzet kezelése terén Klaus Johannis államfő „saját”, nemzeti liberális párti kisebbségi kormánya. Ludovic Orban miniszterelnök igencsak magas lóról beszélt az utóbbi napokban az újságírókkal, de a polgárokkal is. Először az újságírókat osztotta ki, amiért „kellemetlen” kérdéseket tesznek fel neki – holott csak azt szerették volna, hogy fejtse ki, miért nem hétfőtől, hanem csak keddtől bírságolhatnak ismét a rendőrök a korlátozások megsértése miatt. (…)Az egymásnak egy napon belül többször is ellentmondó nyilatkozatok, a bírságokról szóló, pancserül kidolgozott és emiatt az alkotmánybíróság által elkaszált sürgősségi kormányrendelet, majd a veszélyhelyzetről szóló törvénytervezet túl kései kidolgozása, amely lehetetlenné tette, hogy az idejében hatályba lépjen, elképesztő hozzá nem értésről tanúskodik. Johannis államfő kirohanásai pedig, amellyel a balfék kormány tökéletlenkedéseiről próbálja elterelni a figyelmet, egyenesen szánalmasak. A korlátozások betartásáról szóló általános mantrákon és a riogatáson, fenyegetésen kívül képtelen másra, mint hogy ide-oda vagdalkozzon, hol az ellenzéki PSD-re próbálva hárítani a felelősséget Orbanék szerencsétlenkedéséért, hol a magyarokra- írja Balogh Levente a Krónika napilapban.
A tegnap az egyik bukaresti áruházban, minden bizonnyal egy enyhén megkoreografált cirkuszt rendezett pár vásárló, aki megtagadta, hogy megmérjék a testhőmérésékletüket, – a dolgok pedig dulakodásig fajultak – ám a jelenetnek több sajtókiadvány szerint is az volt a célja, hogy felhívják a figyelmet a hatóságok inkompetenciájára és helytelen döntéseire. A bukaresti áruházi incidensről beszámoltak a hírtelevíziók, illetve ír róla az Adevărul és a Libertatea is.
Sok európai ország gazdasága számára a nyár a legfontosabb évszak a turizmusnak köszönhetően. A koronavírus-járvány azonban jelentősen átírja a tervezett bevételeket, például Olaszországban, ahol néhány napja nyitották meg a határokat. Az idegenforgalmi versenyben Szlovénia apró lépéselőnybe került azzal, hogy elsőként jelentette be, legyőzte a járványt, túl van rajta.A kormány azt tervezi, hamarosan megnyitja határait a külföldiek előtt. Addig is támogatja a belföldi turizmust és a hazai vállalkozásokat.A portugál turisztikai szakemberek visszafogott optimizmussal terveznek az idei nyárra, de a kulturális szektor képviselői borúsabban látják a jövőt – olvashatjuk az euronews.com egy mai összeállításában, amely az adott országok sajtóhíreinek, és hivatalos adatainak felhasználásával készült.
Az izmiri minaretben a Bella Ciao – népszerű olasz dal csendült fel, éppen a ramadáni böjt végén, amikor a muszlim hívek az iftárra, azaz az egy hónapos böjtöt megtörő ünnepi vacsorára készülnek. A Bella Ciao, akárcsak sok más könnyűzenei és egyéb produkció tisztátlannak számít, az elkövetők, akik becsempészték a minaretbe a felvételt, amelyet egész Izmir városa hallhatott minden bizonnyal fricskának szánták Recep Tayyip Erdoğan ultrakonzervatív rendszere ellen – számol be a helyi és külföldi sajtó, köztük a Hürriyet, a kormányközeli Sabah napilap vagy az olasz La Repubblica. A szomszédos Görögországban a Kathimerini napilap tárgyalja az incidenst, kiemelve, hogy Izmir, azaz Szmirna Törökország harmadik legnagyobb városa, a fő ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (törökül Cumhuriyet Halk Partisi, rövidítve CHP) központja, amelyet még az ország „atyja”, az ateista és nyugatbarát Mustafa Kemal Atatürk alapított.A Bella Ciao egyénbként a Fischia il vento (Fütyül a szél) partizándal mellett az egyik leghíresebb olasz mozgalmi dal, egyben a világ egyik legismertebb „partizánnótája”. Szerzője ismeretlen. Olaszországban az 1945 utáni népi megújulás kezdetéhez kapcsolódik, de a baloldali politikai mozgalmak körében világszerte elterjedt, tehát az izmiri minaretben sem véletlenül csendült fel. A zenemű története a Pó-síkságon a rizsföldeken gyomláló asszonyok „Alla mattina appena alzata” kezdetű munkadalával indult. A dal szövege az igazságosság és a szabadság örök törekvését fogalmazta meg.
A hazugság anatómiája címmel közöl összeállítást a The Economist brit hetilap az oroszországi járványhelyzetről. Akárcsak a szovjet időkben, írja a The Economist, Putyin titkolózik, és a hivatalos adatokat minden bizonnyal hamisítják. A hivatalos orosz statisztikák értelmében, a fertőzések aránya magasabb, mint nyugaton, a halálos áldozatok száma mégis hétszer alacsonyabb – feltéve, hogy elhisszük ezt Valgyimir Putyinnak. A Moszkvában megjelenő, ellenzéki Kommersant napilap becslései szerint Oroszországban a halálos áldozatok száma meghaladta a 3000-et a fertőzöttek száma pedig a 300 000-et. A Novaia Gazeta hosszú, tényfeltáró cikkben ír arról, hogy az orosz ügyészség miként próbál blokkolni az olyan híreket, amelyek nem felelnek meg a hivatalos álláspontnak, sőt, igyekszik ellehetetleníteni ezek megjelenését hamis hírek elleni küzdelem ürügyén.