A hazai sajtó főként arról ír, hogy mától, azaz éjféltől vészhelyzetre váltott a szükségállapot Romániában – hogy milyen szabályok érvényesek ezentúl, arról az éjszaka értesítették a hatóságok a lakosságot. Az éjszakai üzengetés és döntéshozás divattá lett országunkban, és ez ellenérzéseket vált ki sokunkban. Cristian Tudor Popescu, újságíró és politikai elemző a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva fejezte ki felháborodását: A kormánynak bőven volt ideje előkészíteni a vészhelyzetet és az ezt szabályozó törvényt. Megalázó az, hogy egy egész ország ül éjnek évadján a fülét hegyezve a televízió előtt, hogy megtudja, mi történhet vele alig egy óra múlva.  

A nemzetközi, főként az európai sajtó mai fő témái a turizmus és a sok politikai válság, amelyet az új koronavírus hozott felszínre. Hogyan menthető meg a nyári turistaszezon, és melyek az Európai Bizottság javaslatai erre vonatkozóan (erről részletesen a bizottság hivatalos honlapján olvashatnak, magyar nyelven is: ec.europa.eu/hungary/news) – a vélemények megoszlanak erről, az optimisták, a visszafogottak és a nagyon szkeptikusak között: a horvát Večernji List szerint Európa legfontosabb turisztikai célpontja, azaz Horvátország számára ez a szezon már elveszett. Az egyetlen kérdés csak az, hogy mennyire rossz lesz a helyzet.A görög Kathimerini napilap optimistább, arról tudósít, hogy hivatalos adatok szerint a német ügyfelek csak is hányada mondta le nyaralási foglalásait.

Számos elemző úgy véli, hogy a Romániai Szociáldemokrata Párt azon erőfeszítései, hogy június 4-ét a Trianoni Szerződés napjává tegyék okot ad új feszültségek kialakulására a Románia és Magyarország  között – írja Daniel Stroe az IBNA, azaz a Független Balkáni Hírügynökség egyik tegnap jegyzett cikkében. Az újságíró megjegyzi, hogy a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját, és kijelentette, hogy a békeszerződés máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat  okozott, és a magyar nemzet egyharmadát idegen uralom alatt hagyta.  (balkaneu.com/romania-the-psd-pushes-for-the-4th-of-june-to-be-declared-national-treaty-of-trianon-day)

A Szabadeurópa Románia (romania.europalibera.org) oldalán Sabina Fati Hogyan gurul a gyűlölet, avagy miért van szüksége Romániának Trianon Napra – című írását olvashatják arról hogy a honatyák elsöprő többséggel megszavaztak a parlamanetben, és már csak Klaus Johannis aláírására vár ahhoz, hogy hivatalosan is ünneppé nyilváníthassák júnuis negyedikét, a Trianoni békeszerződés aláírásának napját, amely kétségkívül okozott örömöt is, de annál több bánatot és bajt, hosszú távú következményei pedig sajnos még ma is érezhetőek. Annál is inkább, mert amint tapasztaljuk inkább a sebek feltépése, semmint közös begyógyítása a cél. Románia és Magyarország elmulasztotta a megbékélést a gazdasági kényelem éveiben, amikor Európa még hozzájárulhatott volna egy hosszú távú terv felvázolásához és finanszírozásához, úgy ahogyan Németország és Franciaország tette. A Trianoni szerződést ünnepé nyilvánító törvény egyrészt megkétszerezi Erdély és Románia egyesülésének ünnepét, másrészt a magyarok iránti teljes megvetést fejezi ki.  Azzal, hogy az ország legfontosabb nemzeti ünnepét decembere elsejére, az egyesülés napjára tűzték ki a politikusok, kizárták az ország magyar lakosságát az ünneplésből, és nem is gondoltak arra, hogy egy olyan nap kiválasztása amely mindkét nemzet számára ünneplehető sokkal célravezetőbb lett volna. Így a magyarok szomorú megemlékező ünnepei és a nemzeti ünnepek egymásra tevődnek. A Trianoni szerződés napjának ünneppé nyilvánítása az új koronavírus járvány kellős közepén, amikor Klaus Johannis államelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök mesterségesen vitát gerjesztett csak azt bizonyítja, hogyan működik a guruló hógolyó elve a nacionalista diskurzusban. Sem a bukaresti, sem a budapesti politikai vezetőket nem érdekelte a szó valódi értelemben vett megbékélés.  Hogy miért? Mert a gyűlöletdiskurzus szavazatokat hoz, és mivel a történelemből való kilépés fájdalmas folyamat, amelyet egyik fél sem akar gyakorolni  – írja Sabina Fati a Szabadeurópa Románia oldalán, ahol a teljes cikk olvasható. (romania.europalibera.org/a/de-ce-are-nevoie-românia-de-ziua-trianonului-sau-cum-se-rostogolește-ura)

A mai Krónika vezércikkét Balogh Levente jegyzi Járványkezelés Trianon-komplexussal címmel. Lassan nem túlzás kijelenteni, hogy Románia államformája nem köztársaság, hanem tragikomédia. Egyértelmű, hogy az autonómia, a magyarok és a PSD elleni uszítással Johannis a kormány pocsék teljesítményéről próbálta elterelni a figyelmet. Mint ahogy az is egyértelmű, hogy a teljes román politikai elit is tökéletes hozzá nem értésről, cinizmusról és aljasságról tett tanúbizonyságot, amikor a járványhelyzet kellős közepén képes volt elővenni és megszavazni a Trianon-törvényt. A kormányoldal csak hozta a saját formáját, amikor csont nélkül beállt az egyébként PSD-s volt külügyminiszter, Titus Corlățean által beterjesztett törvénytervezet mögé. Elvégre a liberálisoknak immár a védjegyükké vált a magyargyűlölet szítása, az utóbbi években nem volt olyan jogos magyar igény, ami ellen nem csaholtak és uszítottak volna torkuk szakadtából – írja Balogh Levente Járványkezelés Trianon-komplexussal című vezércikkében a mai Krónikában.