Elfogadta kedden este a szenátus a vészhelyzetet szabályozó törvénytervezetet. Ez a törvény a szükségállapot május 14-i megszűnése után hozott korlátozó intézkedések jogi keretét teremti meg. A parlament sürgősségi eljárásban tárgyalja a tervezetet.

A törvényt várhatóan már 15-én kihirdeti az államfő, de csak három nappal a Hivatalos Közlönybe való megjelenése után, 18-án lép hatályba. Ez azt jelenti, hogy három napig semmi nem korlátozza a polgárok életvitelét – emlékeztet a  hazai sajtó, köztük a Maszol.ro portál.

A románok érettebbek és felelősebbek, mint ahogy azt az elemzők, politikusok és hatóságok gondolják –  írja a Rebublicában Florin Negruțiu, aki úgy véli egy bármilyen társadalomban a polgárok vagy megértik, hogy érdekük a szabályok betartása, vagy erőszakkal fogadtatják el  velük. Az államnak két eszköz áll rendelkezésére: az ostor és a cukorka. Megbírságolja, azaz ostorozza azokat, akik nem tartják be a törvényeket, és különféle bónuszokkal ösztönözheti azokat, akik törvénytisztelők – például adókedvezményeket kaphatank azok, akik idejében befizetik járulékaikat. Mindazok, akiket Klaus Johannis következetesen pészédésnek(szociáldemokrata párti) nevez, vagyis az Alkotmánybíróság, a Nép Ügyvédje és a Parlament kivették a kormány kezéből a korbácsot, és ők akarnak cukorkát osztogatni a népnek olyan intézkedések révén, amelyek kivezetik Romániát a válságból. Az említett elképzelt intézkedések olyannyira légből kapottak, hogy Marcel Ciolacu, a Képviselőház elnöke majdnem elájult, amikor felolvasta őket – jegyzi meg Florin Negruțiu.  Jelen pillanatban a kormány nem írhatja elő a polgárok számára a társadalmi távolságtartást, nem tarthatja karanténban azokat a településeket, amelyek járványtani szempontból gócpontnak számítanak és nem korlátozhatja a polgárok mozgáshoz való jogát. Sem ma,  sem május 15-e után. Hiányzik erre a Parlament által jóváhagyott jogszabály, az Alkotmánybíróság szerint az elmúlt két hónapban a kormány törvényen kívül járt el, de ebben közrejátszik az is, hogy a kormány ügyetlenkedett, a Parlament, amelyben a szociáldemokratk többségben vannak késlelteti egyes törvények vitáját, azért, hogy azt mondhassa, a kormány képtelen kezelni a járvány-helyzetet. Ám ez egy perverz politikai játék, amely az emberek egészségének róvására megy. Remélem, hogy az ördög nem ilyen fekete, és létezik harmadik út, a felelős állampolgároké, akik megértik, hogy bizonyos szabályokat a saját és embertársaik érdekében be kell hogy tartsanak, remélem, hogy vagyunk ennyire érettek és körültekintőek -írja Florin Negruțiu, a Republica online újság mai számában.

Egy Károly-díjas agitátor – ezzel a címmel jelent meg a Der Spiegelben Keno Verseck cikke, amely kritikával illeti Klaus Iohannis államfő magyarellenes, indulatos sajtónyilatkozatát.Az írás szerzője szabadúszó újságíró, aki alapos terepismeret révén egyike a legjobban képzett közép- és kelet-európai tematikában publikáló nyugati sajtómunkásoknak. Ő maga is keleti emberként határozza meg magát, és joggal: gyermekkorát az egykori NDK-ban töltötte, és mindössze egy bőrönddel lépett át annak idején a nyolcvanas évek közepén a szabad világba. Keno Verseck hétfőn este Rostás-Péter István vendége volt a Kolozsvári Rádió Tetőterasz című műsorában, amelyet a kolozsvariradio.ro honlapon hallgathatnak meg.

( www.mixcloud.com/kolozsvariradio/tetőterasz-tanácstalan-hatalom-vs-jól-értesült-média)

Az EndCoronavirus.org (ECV) elemzése a koronavírus által érintett országokat három kategóriába sorolja, attól függően, hogy az új koronavírus terjedése miként alakul ki mindegyikben.Az EndCoronavirus.org egy önkéntes nemzetközi koalíció, amely több mint 4000 tudósból, civil szakértőkből, üzletemberekből és önkéntesekből áll. Az EndCoronavirus vezetője Yaneer Bar-Yam, a New England Complex Systems Institute elnöke. Yaneer az MIT-n végzett fizikus és komplexitás-kutató, aki a világjárványokat tanulmányozza. A most közzétett elemzés szerint – amelyet a G4Media idéz a hazai sajtóból –az Amerikai Egyesül Államok, Nagy Britannia, Svédország és Románia  még a piros zónában vannak, és a továbbiakban is be kellene tartsanak minden szigorú szabályt, a fizikai tábolságtartással kezdődően, annak érdekében, hogy kilábaljnak a járványból.

A Ziarul Financiar ismét felveti a kényes kérdést – amelyet a lap szerint mindenki kerülget – úgy értve hivatalos és kormányzati szinten is, de mégsem lép senki, pedig a helyzet akut: az állam az állami költségvetés 42 százalékát fordítja az 1, 25 millió állami hivatalnok fizetéseire minden hónapban.Egy állami hivatalnok  Romániában 56 százalékkal keres többet, mint az átlagbér.

Ki fogja kifizetni az új koronavírus-járvány okozta válság számláját? – teszik fel a kérdést a külföldi lapok, miután a német alkotmánybírák megkérdőjelezték az adósságnak az Európai Központi Bank általi megvásárlását. A Deutsche Welle megjegyzi, Angela Merkel a jelenlegi jogi konfliktus miatt bonyolult helyzetben van:  “Egyrészt köteles tiszteletben tartani a német alkotmánybíróság határozatát. Másrészt nem akarja, és nem kérdőjelezheti meg a közösségi jog prioritását”. Az Európai Központi Bank már kijelentette, hogy nem kap megbízást Karlsruhe-tól, és továbbra is kötvényeket vásárol. Ennélfogva a jogi dilemmában szereplő álláspontok egyértelműek – a politikai bombák felszámolására  a szakértőknek dolgozni kell – írja a Deutsche Welle.

A Der Tagesspiegel egyetért Ursula von der Leyen érvelésével: “A német alkotmánybíróság döntése hamarosan arra vezetheti a lengyel vagy magyar bíróságokat, hogy a német precedenst felhasználják az Európai Bíróság határozatainak megkérdőjelezésére. Ez nem lenne jó az EU fennmaradása szempontjból, amely máris kritikus állapotban van. De ha végül egyértelművé válik, hogy az Európai Központi Bank kizárólag az Európai Bíróságnak tartozik felelősséggel, nem lenne nagyon rossz – idézi a Tagesspiegel Ursula von der Leyent.