A hazai lapok többsége feldolgozza mai számában azt, hogy május 15 után az ország sürgősségi állapotból vészhelyzetbe vált, ám hogy hogyan, milyen törvényes keretek között, milyen szabályok szerint – arról folyton ellentmondanak egymásnak az ország vezetői jegyzi meg többek között a Krónika, a maszol.ro, az Adevărul, a Hotnews.ro. Nem tudjuk, hogy mit nem tehetünk. A sürgősségi állapot elmúlt, a vészhelyzet még nem áll készen – írja a România Libera mai számában Mihai Diac, aki arra is kitér, egy dologban egyetért Klaus Johannis államfő és a kormány tagjai: a vészhelyzet bevezetésére szükség van, ahhoz, hogy az új koronavírus elleni küzdelem folytatódhasson, és az eddig hozott áldozatoknak is értelme legyen. A kormány nem gyakorolhat nyomást az alkotmánybíróságra,akik szerintük akadályozzák a dolgok menetét, ezért az Igazságügyi Minisztérium kidolgozott egy törvényjavaslatot, amelyet a kabinet el is fogadott, és a napokban szavaz róla a Parlament. A bökkenő csak az, hogy kedvező szavazat esetén a törvényt alkotmányossági szempontból is meg kell vizsgálni, majd a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után léphet életbe, ám ez semmiképpen sem valósítható meg május 15-ig, tehát joghézag keletkezik, a népet pedig nem lehet szankcionálni, ha balul lép. A Libertatea napilap azt javasolná Ludovic Orban kormányfőnek, hogy a sok sajtó-szereplés helyett inkább tegyen egy kört a fővárosi patikákban, hogy ő is megtapasztalja, hányfajta alapvető gyógyszer hiányzik hónapok óta, a lap szerint a helyzet etikátlan a hatalom részéről, és kétségbeejtő a páciensek szempontjából.

Oda jutottunk, hogy már annak is örülnénk, ha Klaus Johannis magyarellenes kirohanása mögött egyszerű választási számítás állna, és valóban csak az indokolná az államelnök példátlan megnyilvánulását, hogy a liberálisok négy hónap alatt tizenöt százalékot vesztettek népszerűségükből. Azért örülnénk ennek, mert akkor tudnánk: választások után lecsillapodnak a kedélyek, úgyis megszoktuk  – és a román közvélemény is, hogy ilyenkor az inkompetens román politikusok a nacionalista indulatok izzításából remélnek politikai tőkét kovácsolni – írja Farcádi Botond Magyarellenesség mint nemzetstratégia című jegyzetében a Háromszék napilap vélemény rovatában. A szerző úgy véli félő, hogy nem kampány-magyarellenességről van szó, hanem egy olyan új állampolitikáról, amely geopolitikai megfontolások alapján gyorsítaná fel az itt élő magyar közösség asszimilációját.

Danke schön, domnule Iohannis! – ezzel a címmel olvasható Balogh Levente vezércikk a mai Krónikában. A szerző véleménye szerint  Klaus Johannis magyarellenes, uszító kirohanásával azt érte el, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, a kisebbségek által jelentős számban lakott régiók számára különleges bánásmódot szorgalmazó európai uniós polgári kezdeményezéshez néhány nap alatt több százezer internetes aláírás gyűlt össze, míg korábban gyér érdeklődés övezte, és nehezen gyűltek az aláírások.

„Nem szeretnénk búcsú nélkül elengedni gyermekeinket” – hagyományos ballagás nélkül maradhat egy generáció, ám az iskolák, tanárok, diáktársak próbálják kis műsorokkal, filmekkel, online eseményekkel pótolni a végzősök hagyományos búcsúját az iskolától  erről olvashatunk  a Maszol.ro portálon, amely összeállítást készített több erdélyi magyar iskola igazgatóját szólaltatva meg ebben az ügyben.

A világ lassan kibontakozik a elszigeteltség állapotából, sok országban enyhítették már a korlátozásokat.A belga Le Soir mai számában arról ír, hogy valójában hogyan élünk majd együtt a koronavírussal, maszkkal az arcunkon, félve másoktól és stresszelve amiatt, hogy esetleg elveszítjük a munkánkat.  A szükségállapot feloldása kettős érzéseket hozott: örömöt és zavarodottságot, ami a nyilvános tér használatát illeti – írja a Le Soir.

Békeidőben példátlan állami beavatkozás szükséges a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak ellensúlyozásához az Európai Unió három legnagyobb ipari országa, Németország, Franciaország és Olaszország vezető ágazati érdekképviseletének egy közös felhívása szerint, amelyet a Süddeutsche Zeitung német lap ismertetett, és beszámol róla az MTI és a portfolio.hu  magyar gazdasági lap is. A német ipari vállalkozások országos szövetsége (BDI), a francia munkaadók szövetsége (Medef) és az olasz gyáriparosok szövetsége (Confindustria) szerint a koronavírus-járvány “hatalmas, váratlan és tragikus csapás” a gazdaságra és a társadalomra, amelyet csak az eddig ismert kereteket “szétrobbantó” léptékű európai uniós (EU-) és tagállami szintű beavatkozással lehet kivédeni.Az egyeztetés nélkül indított tagállami válságkezelő programok sora után a kormányoknak össze kell hangolniuk a gazdaság újraindításáról szóló terveiket és a bajba került vállalkozások támogatását szolgáló törekvéseiket – áll az EU legbefolyásosabb gazdasági érdekképviseletei közé tartozó szövetségek közös felhívásában.Javaslatuk szerint a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus EU-s költségvetését kell megtenni a válságkezelés központi eszközévé.