Miközben több amerikai állam elkezdte a szükségállapot ideje alatt hozott szabályok feloldását, a naponta regisztrált fertőzöttek száma meghaladja a 25 ezret. Egy a Washington Post által idézett felmérés szerint a megkérdezettek jelentős hányada úgy véli, még nem kellene újraindítani a mindennapi életet a korábban megszokott keretek között. Európában a karantén, azaz az elszigetelődés eredményesnek tűnik, 45 százalékban vetette vissza a járvány terjedését – írja a brit  The Times szakorvosi véleményekre alapozva. Igaz, van még néhány ország az öreg kontinensen, ahol az új koronavírus okozta járvány még nem tetőzött, például Romániában, Lengyelországban vagy Svédországban de az Egyesült Királyságban sem  – jegyzi meg a The Telegraph.

Lengyelországban nem csak a járvány nem tetőzött, hanem a választási láz sem, vasárnap államelnöki választásokra kellene sor kerüljön a Közép-kelet európai országban – ám hogy megtartják-e vagy sem, az egy olyan kérdés, amely megossza a lengyel társadalmat – írja a Politico. A lap úgy véli kevés az esélye annak, hogy sikerül megtartani a választásokat most, a járvány kellős közepén – Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, és más volt elnökök és miniszterelnökök bojkottálni szeretnék a választásokat, arra hivatkozva, hogy a sebtében létrehozott elektronikus választási rendszer nem biztonságos. A jelenlegi elnök, Andrej Duda és a kormány támogatói viszont úgy vélik, az ellenzék csak azért akarja bojkottálni a választásokat, mert eleve tudja, savanyú a szőlő, azaz nem győzhetnek – írja a Politico. A New Eastern Europe, kéthavonta megjelenő magazin új számában arról ír, hogyan befolyásolja az új koronavírus járvány a kelet-európai államok politikai rendszereit. A lap szerint a jelenlegi válság eredményeként az olyan nemzeti, és a nemzetközi közintézmények, mint például a közegészségügyi hálózat intézményei megerősödnek és népszerűbbé válnak. A jövőben nagyobb és bizonyos esetekben tekintélyelvűbb szerepet fognak játszani, mint a jelenleg. Az emberek és az államok közötti kapcsolatok is változáson mennek át, az említett intézmények pedig egyre inkább arra fognak koncentrálni, hogy az alapvető szükségleteket kielégítsék, ugyanakkor ezeket új hatáskörrel is felruházhatják, és esetenként korlátozó intézkedéseket hozhatnak. A New Eastern Europe  magazin Orbán Viktor és Magyarország példáját említi, ahol szerinte a járvány csak felerősíti a már elindult folyamatokat, amelyek a demokratikus szabadságjogokat korlátozzák. És mégis, hogyan sikerült Közép- és Kelet-Európának jobban megfékezni a világjárványt? A cseh  Hospodářské noviny üzleti lap tudni véli a kérdésre a választ, amelyet a Courrier International is átvett: az egyik magyarázat a tuberkulózis elleni oltás lenne – amely több szakértő szerint bizonyos védettséget nyújt a régió lakóinak, a BCG-oltás a térség több országához hasonlóan Romániában is kötelező mai napig. További magyarázat lenne a bevándorlók alacsony száma Kelet-Európában – a téma érzékeny, de van benne igazság, jegyzi meg a Hospodářské noviny. Példaként a Stockholmtól északra fekvő nyomornegyedeket hozza fel a lap, ahol sokkal nagyobb volt a megbetegedések száma, mint a svéd főváros többi kerületében. A bizonytalan társadalmi körülmények, a gyenge nyelvtudás – ahhoz vezettek, hogy az említett területen az emberek egyrészt nem értették meg a kormány ajánlásait, másrészt nem tudták betartani azokat. A régió egészének alacsonyabb életszínvonala hozzájárulhatott ahhoz, hogy Közép- és főként Kelet-Európában viszonylag szelídebb lefolyású a járvány. Az emberek alacsonyabb jövedelműek, ezért keveset vagy egyáltalán nem utaznak. A totalitárius rendszerek édes öröksége további magyarázattal szolgálhat a járványhelyzet alakulására: például hatalmat gyakorolni ebben a térségben nem probléma, hiszen a félelem jelenlévő az emberek mentalitásában, ugyanakkor még mindig hajlamosak vagyunk potenciális ellenségnek tekinteni például a rendőrséget, és továbbra is attól tartunk, hogy ha valaki odajön hozzánk a karhatalmi erők közül akkor tönkre is teszi az életünket. A félelem a társadalom egészére jellemző: még mindig félünk attól, hogy feljelent a szomszéd, bizalmatlanok vagyunk az állammal, intézményeivel szemben, és természetesen egymásban sem bízunk meg – írja a Hospodářské noviny.