Az iskolai év veszélybe kerül. A diákok jelentős hányada őszig otthon kellene maradjon –írja a Newsweek.ro online újság, amelynek mai számában arról olvashatunk, hogy ha be is következik a szabályok fellazulása május 15-e után, az iskolákat még nem lehet megnyitni. Miután az emberek újra szabadon közlekedhetnek legalább egy hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy az új koronavírus terjedéséről világos képünk legyen. A gyerekeket nem lehet egyenesen vizsgára küldeni, miután három hónapja alapjába véve szünetel az oktatás. Az online tanítás ábránd csupán, mert az iskolás gyermekek harmadának nincsen hozzáférése ehhez, az pedig elfogadhatatlan lenne, hogy 2 millió gyermeket lezárnak, 1 milliót pedig nem. A legésszerűbb kijelentés most az lenne a tanügyi minisztérium részéről, hogy azokon a diákokon kívül, akiknek kötelező záróvizsgáik vannak, (azaz a nyolcadikosoknak és a tizenkettedikeseknek) az iskola fizikai formájában csak ősszel kezdődik újra. Hogyha nem így döntenek – írja a Newsweek, akkor a kormány óriási felelősséget vállal.
Az Erdélystat Koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérése legfrissebb eredményei szerint a diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba, mintegy 9% azok aránya, akik a tavaszi vakációt megelőző periódusról azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít semmilyen megoldást erre. A felmérés szerint a távoktatás formái korántsem egységesek, a diákok csupán 45%-a számára elérhetők a valóban digitálisnak, interaktívnak tekinthető tanítási módszerek. A szülők egyötödének okoz nehézséget a megváltozott oktatási körülményekhez való alkalmazkodás, az új helyzet az érettségi és képességvizsga előtt állóknak jelent leginkább kihívást. Az elmaradt időszak bepótolásáról, a tanév lezárásáról is jelentősen megoszlanak a vélemények. A felmérés öt nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények az oktatási kérdéseket elemzik – tudósít az Erdélystat felméréséről a Transindex. A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.
34 éve, 1986. április 26-án történt a csernobili katasztrófa – emlékeztet a sajtó, többek között a The National, a The Mirror, az Anadolu török, vagy az EFE spanyol hírügynökség. Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát biztonságos területté alakítsa, de számos kihívással kell szembenéznie – mutatott rá az ukrán külügyminisztérium vasárnap, a csernobili atombaleset 34. évfordulóján kiadott sajtóközleményében. A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni. Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével – olvashatjuk többek között a Transindex.ro portálon.
Számos találgatás és spekuláció látott napvilágot annak kapcsán, hová tűnhetett el ismét Kim Dzsong Un, illetve az észak-koreai vezető egészségi állapotára vonatkozóan. Japán sajtóértesülések szerint a 36 éves, láncdohányos és elhízott diktátor április 12-én műtéten esett át, és azóta sincs számottevő javulás az állapotában. Egyes jelentések szerint Kim az ország keleti partján, az elitnek fenntartott térségben tartózkodik. A nemzetközi sajtóban, például a Reuters hírügynökség oldalán már elemzések is megjelentek arról, hogy ha Kim meghal, ki lehet a lehetséges utóda. Az EFE spanyol hírügynökség egy mai értesülése szerint Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor ma üzenetet küldött az állami újságnak, amelyben megköszöni, hogy a nemzetközi sajtó ennyire aggódik az egészségéért.