A nemzetközi sajtó egy része a tegnapi lazulás témáját folytatva azt írja, több európai állam kezdi visszasírni a szükségállapot előtti időket. A The Guardian is megemlíti, hogy Ausztria és Dánia tervezi már, hogy lazít a közeljövőben a szigorú szabályokon, habár a Washington Post szerint az osztrák kormány ilyen irányú tervezgetései csak azért szivároghattak ki a sajtóba, hogy megnyugtassák azokat, akik már nehezen viselik a szükségállapotot és annak gazdaság következményeit. A De Morgen belga lap szerint Ausztria nem egy sziget, tehát rizikós lehet a túlzott ellazulás.A Le Monde arról ír, nem az a kérdés hogy mikor, hanem az hogy hogyan: a rosszul megtervezett feloldása a szükségállapotnak a járvány kiújulásához vezethet.

A koronavírus-járványt a tömegtájékoztatás is megszenvedi, a reklámpiaci bevételek kiesése miatt főként a nyomtatott sajtó került kényszerhelyzetbe a terjesztőkkel, újságárusokkal kapcsolatos kiadásai és a forgalmi korlátozások miatt  – írja a wall-street.ro portál. A kiadók sorra jelentik be, hogy felfüggesztik a papír alakú megjelenést, és csak online lesznek olvashatók, amíg a rendkívüli helyzet tart. Eddig a Dilema veche hetilap, a Libertatea és a Gazeta Sporturilor vasárnapi kiadása, a Ziarul Financiar, több folyóirat (köztük az Elle, Avantaje, Unica, Viva, Libertatea pentru femei, AutoBild, TVmania, NewMoney) nyomtatása állt le, a Harper’s Bazaar pedig ugyan megjelenik majd áprilisban és májusban is, de csak az interneten keresztül lehet majd megvásárolni. A mintegy 350 lap és honlap kiadóit tömörítő Transmedia szervezet, azaz a BRAT szerint a járványmegelőzési rendeletek miatt az újságok reklámbevételei átlag 50, az eladási bevételeik pedig mintegy 90 százalékkal csökkentek, ezért a sajtósok (az ARCA audiovizuális egyesülettel együtt) arra kérik a kormányt, hogy az adók, illetékek elengedésével vagy elhalasztásával támogassa a médiát abban, hogy továbbra is közvetíteni tudja a hatóságok intézkedéseit és tájékoztatni tudja a lakosságot arról, hogy mi történik az országban – a Hotnews és a Háromszék napilap is ír arról, melyek azok a gazdasági ágazatok, amelyeket a legjobban érint  Romániában a koronavírusjárvány. Utóbbiak kiemelik, hogy minden ágazat érintett, de például a szolgáltató-ipar területéről küldték kényszer-szabadságra a legtöbb alkalmazottat.

Flynn-hatás Romániában – az ország lakosságainak kognitív képességei nagyjából a második világháború után mért szinten vannak   – állítja  A kognitív teljesítmény generációs és időbeli változásai Romániában  című átfogó felmérés és tanulmány, amelyet hazai és külföldi szakemberek végeztek 12 ezer, az utóbbi nyolcvan született  személy kognitív képességeinek vizsgálatával, tanulmányozásával. A felmérés 16 év más tanulmányainak és méréseinek eredményeit összegzi, amelyekről Dragoș Iliescu pszichológus, kutató számolt be, az Edupedu.ro portálnak, pozitívumként említve azt, hogy Románia egyike az utolsó olyan európai országoknak, ahol a Flynn-hatás növekvő tendenciát mutat. A kutató ezt az országot ért társadalmi-kulturális változásokkal magyarázza, amelyekhez az egymást követő generációknak viszonylag rövid idő alatt alkalmazkodniuk kellett. A felmérés hét csoportra osztja a vizsgált személyeket születési dátumuk, és az éppen aktuális politikai -társadalmi rendszer sajátosságai szerint.A felmérésben vizsgált legidősebb alany 1928-ban született, a legfiatalabbak pedig, az úgynevezett kortárs-generáció 1995 után. Dr. James Robert Flynn akadémikus, intelligencia-kutató a nyolcvanas években azt állította, hogy kutatások szerint az amerikaiak átlagos IQ-ja körülbelül 1932 óta folyamatosan növekszik. Néhány évvel később állítását további 13 országból származó kutatási eredmény is megerősítette. A kilencvenes évek óta ezt a megfigyelést Flynn-hatásként emlegetik. A Flynn-hatás azt is jelenti, hogy ha az harmincas évekből származó IQ tesztet ma kitöltetnénk a lakossággal, akkor az emberek jelentősen nagyobb hányada tartozna a “kiemelkedően intelligens” szektorhoz, míg ha ezt a kísérletet megfordítjuk, és ha a ma használatos teszteket vennénk fel a nyolcvan évvel ezelőtt élt emberekkel, akkor közülük sokan “enyhe értelmi fogyatékos” kategóriába esnének. Maga Flynn úgy gondolja, hogy a hatás csupán megerősíti azt a vitát, miszerint az IQ tesztek nem megbízhatóak, mivel nem az intelligenciát mérik. Ha ugyanis “szó szerint” vesszük a teszteredményeket, akkor a hatás azt igazolná, hogy a fiatalabb generáció jóval intelligensebb, mint az idősebbek, ez pedig nem áll összefüggésben az öregedés hatásaival. Dragoș Iliescu A kognitív teljesítmény generációs és időbeli változásai Romániában  című felmérés  egyik szerzője az Edupedu.ro oldalnak adott interjúban arról is beszél, milyen hatással lehet a mostani gyerekek intelligenciájának fejlődésére a mostani járványhelyzet, az hogy az iskolák-egyetemek részlegesen felfüggesztették működésüket.