A New York Times mai száma arról ír, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Donald Trump a csodagyógyszerként állítja be a maláriaellenes készítményeket az új koronavírussal való küzdelemben, holott erre nincs elegendő bizonyíték. Az ok minden bizonnyal az, hogy Trump szeretne hősként, de legalább nem vesztesként végezni ezt a csatát. Ahogyan ehhez már az amerikaiak, vagy az amerikai sajtó követői megszokhatták, az elnök, amint észérvekkel sarokba szorítják azonnal visszakozik. Anthony Fauci járványügyi szakértő és Deborah Brix, a Fehér Ház egészségügyi tanácsosa egyaránt jelezte, hogy a hydroxychloroquin hatóanyagot tartalmazó malária-elleni gyógyszer talán hatásos az új koronavírus ellen, ám erre még nincsen egyértelmű bizonyíték, valószínűbb, hogy egyes betegeknél segít, másoknál nem, preventív használata sem javasolt. Egyébként Magyarország még március 25-én megtiltotta a hydroxychloroquin exportját a következő indoklással, ahogyan erről a Népszava napilap beszámolt: a hydroxychloroqiune-sulfat hatóanyag és az annak felhasználásával gyártott gyógyszerek alkalmazása szükséges lehet a COVID-19 megbetegedések gyógyításához, ezért a külföldre történő kivitelük olyan ellátási zavart idézhet elő, ami akadályt jelenthet a COVID-19 megbetegedések gyógyításában, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásában. A magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet exporttilalma hat hónapra szól.

A The Guardian mai számában arról közöl összeállítást, mikorra várható körül-belül az új koronavírus elleni oltás megjelenése. A lap szerint még hosszas várakozási időre kell felkészülnünk,  a vakcina tesztelését embereken alig kezdték el, és az eredményektől függ az, hogy mikortól kezdhetik el az oltóanyag gyártását. Ám az úgynevezett globális immunizáció előtt még számos más akadály is áll. Jelen pillanatban 35 gyógyszeripari vállalat és egyetemi kutatóközpont kísérletezik az oltóanyag előállításával, közülük négy már tesztelte állatokon az oltóanyagot. Közülük a bostoni székhelyű Moderna laboratórium jelentette be, hogy a vakcina embereken való tesztelésének fázisához érkezett.

A brit sajtó egyébként II. Erzsébet királynő beszédét idézi, aki 68 év uralkodás után állt újra alattvalói elé, hogy bátorítsa őket ebben a pártalan helyzetben, amelyből vélekedése szerint megerősődve kerülnek ki, hiszen ez a generáció  legalább annyira erős, mint a  korábbiak – idézi a királynőt a The Telegraph.

A hazai sajtó ugyanakkor aggodalommal ír arról hogy Romániában nagyon nagy az egészségügyi dolgozók fertőzési aránya, a jelenleg nyilvántartott betegek több mint 16 százaléka egészségügyi dolgozó – és ez az arány nagyobb, mint például a fertőzés által jobban sújtott Spanyolországban – jegyzi meg például a Bloomberg.ro, amely azt is hozzáteszi az Európai Unió szintjén Románia az abszolút listazáró, országunkban költöttek ugyanis eddig a legkevesebbet az egészség megőrzésére, és szintén szép hazánkban a legnagyobb az elhalálozási arány olyan krónikus betegségekben, amelyeket kezelni lehetne. A brit Emerging Europe kiadvány arra emlékezteti olvasóit, hogy mindemellett Romániát a leginkább a korrupció teszi tönkre, s felidézi azt hogy nemrégiben éppen a leköszönő egészségügyi minisztert kapták el kenőpénz elfogadása közben. A mostani helyzet csak felszínre hozza az összes korrupció és hanyagság okozta problémát, amelyek legyengítették a romén egészségügyet is – állapítja meg az Emerging Europe.

Közben a nemzetközi és a magyar sajtóaggodalommal közli, hogy megugrott a radioaktív sugárzás Csernobil körül, ahol több hektáron ég az erdő. A helyszínen maga Jegor Firszov, az ukrán környezetvédelmi hivatal elnöke végzett méréseket. A Facebookon közölt fotó szerint a mérőműszer a normálisnak számító érték tizenhatszorosát mutatta. Az erdőtűz mintegy száz hektáron pusztít, csaknem száz tűzoltó vesz részt az oltásban. Az 1986-os atomkatasztrófa színhelye gyakorlatilag lakatlan, az ukrán katasztrófavédelem szerint a mintegy 100 kilométerre fekvő Kijevben már határértéken belüli a radioaktivitás.– erről ír a  The New York Times mellett a The Guardian, a Deutsche Welle és a HVG.hu is.