A mostani hangzavarban és információözönben nehéz a világjárványról eredeti dolgot feljegyezni, ugyanakkor azonban egyenesen lehetetlen nem róla, valamilyen eseményéről, sajátos, fontos vonatkozásáról írni. Kétségtelenül ilyen esemény a minapi magyarországi politikai döntés: jelesen, hogy az Országgyűlés hétfőn sürgős eljárás keretében elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló, március 23-án benyújtott törvényjavaslatot, a köztársasági elnök pedig még aznap elrendelte a kihirdetését.

A felhatalmazási törvénynek is nevezett jogszabály éles vitákat váltott ki a túlsúlyban levő kormányoldal és az akciószinten tehetetlen ellenzék között, különösen azzal, hogy időkorlát nélkül kiiktatja a parlament, a demokrácia alapintézménye kontrollját a kormány felett, tehát hogy végül is a törvényhozás nem szólhat bele a törvényhozásba; továbbá azzal, hogy aki „nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”, anélkül, hogy meg lenne határozva, mi számít „olyan módon elferdítésnek”, és ki mondja ezt meg.

Veszélyhelyzetben a biztonság igénye sok mindent fölülír, kérdés, hogy van-e biztosíték egyrészt arra nézve, hogy egy előírás ténylegesen adekvát, foganatosítása eléri-e a célját, másrészt, hogy létezik-e korlátozás a vele való visszaélés lehetősége, politikailag elfogult felhasználása, a hatalom önkényeskedése ellen.

Az összefüggések kuszák, a tét túlságosan nagy, azt hiszem, ma már kockázatos lenne minősítgetnem, saját véleményt mondanom a felhatalmazási törvény indokoltságáról egyik vagy másik oldal pártján, ha úgy tetszik, párt oldalán.

Abból talán nem lesz baj, ha ismertetek néhány európai véleményt. „Az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bizottsága közleményében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által a COVID-19 járvány kapcsán javasolt rendkívüli intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Unió alapértékeit” – adja hírül az Euronews többnyelvű, páneurópai hírcsatorna. „Felszólítjuk a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a javaslatok összhangban állnak-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, és emlékeztetjük a tagállamokat, hogy mind felelősséggel tartoznak ezen közös értékek tiszteletben tartásáért és védelméért.” – jelentette ki Juan Fernando López Aguilar, az Állampolgári Jogi Bizottság elnöke. „A körülményektől függetlenül egyetlen kormány sem engedheti meg, hogy korlátlan hatásköröket vezessen be.” – ez Iratxe García, az S&D EP-frakció elnökének álláspontja.

Válaszul a figyelmeztetésekre SzijjártóPéter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon írta meg, hogy a nemzetközi liberális mainstream, fősodor az, amely ismét „össztűz alá vette Magyarországot”, ők mindig megtámadják a kormányt, amikor valami nagy bajtól kell megvédeni a magyar embereket, mert „frusztráltak és irigyek”. Hogy kik jelentik ma a nemzetközi liberális fősodort? „A bukott olasz baloldali miniszterelnök, az örök nagykoalíciós kistestvér német szocialisták, a választást soha nem nyert osztrák zöldek és luxemburgi kommunisták, valamint a szélsőségesen intoleráns északi liberálisok”.

Ez belső használatra tökéletesen megfelel, minden, ami „liberális”, ma vörös posztó a hivatalos Magyarországon, csakhogy íme mit ír a Twitteren az Európai Parlament egyik néppárti alelnöke, aki szerint (is) Orbán Viktor cinikusan és gátlástalanul arra akarja használni a súlyos európai válságot, hogy leépítse a jogállamot: “Teljesen egyértelmű, hogy a határozott és mindenre kiterjedő válságkezelésnek nem feltétele a parlament kizárása. Ezt igazolja az osztrák szövetségi kormány és számos egyéb európai kormányzat is.”

Ezek után rendkívül fontos, hogy mi lesz az Európai Néppárt hivatalos válasza. Felfüggesztette a Fideszt, kérdés, hogy most kizárja-e a soraiból. Eddig halogatott. Ebben a helyzetben vizsgázik az RMDSZ is, vizsgáznak a politikusai külön és együtt. Gondoljunk arra, mi történne és hogyan viszonyulnánk hozzá, ha a román kormány iktatná ki a parlamentet a demokratikus folyamatokból!? Lesz álláspontja az RMDSZ-nek a felhatalmazási törvény ügyében?

Vizsgázik a hazai magyar sajtó is, minden újságíró. Említettem, hogy a felhatalmazási törvény másik sarkalatos kitétele a hírek nyilvánosságára, vagyis a sajtóra vonatkozik. Erre nézve van határozott véleményem, és nem átallom kimondani. Számomra a sajtó fontos, fontosabb a politikánál is, amennyiben szükség esetén védi tőle a demokráciát. (Amelynek házőrző kutyáját időnként, egyre gyakrabban: megmérgezik.) A magyar kormány többszörösen támadást intézett a szabad sajtó ellen, vészhelyzetbe került Magyarországon a nyilvánosság demokratizmusa.

Ha meg rémhírekről beszélünk, ki rém híres arról, hogy ilyeneket terjeszt? „Pár hete még maga a miniszterelnök beszélt arról, hogy a koronavírus is nagy gond, de a migráció az igazi probléma. Rémhír. Most mégis mindenre (is) kiterjedő vég nélküli felhatalmazást akar a koronavírus okán.” – olvassuk egy publicisztikában. A rémhírterjesztéssel kapcsolatosan példaértékű a MÚOSZ állásfoglalása.

„A felhatalmazási törvény elfogadásával Magyarország visszatért a rendszerváltás előtti időkhöz: a hatalom a valóság bemutatásáért is büntetheti az újságírókat”, nyilatkozta Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, segítséget ígérve a jogorvoslatban az igazságtalanul megvádolt újságíróknak. A MÚOSZ „a tájékoztatás korlátozására irányuló szándéknak tekinti, valamint szükségtelennek és aránytalannak tartja a tényközlések szankcionálására vonatkozó tervezett jogszabálymódosítást”. A szakmai szervezet szerint „a börtönnel történő fenyegetés – a cenzúrát, az öncenzúrát és az elhallgatást erősítő hatása révén – a vírus elleni védekezést fogja nehezíteni: nem növeli, hanem éppen hogy csökkenti az emberek biztonságát”.

Úgy tudom, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete partnerségi viszonyban van a Magyar Újságírók Országos Szövetségével. (Nem hallgathatom el, hogy az első megállapodást, Nagyváradon, az én kezdeményezésemre és MÚRE-elnökségem idején kötöttük meg a múlt század legvégén.) Lesz álláspontja a MÚRE-nak a sajtót fenyegető új veszély ügyében?