A hazai és nemzetközi sajtó a COVID-19 járvány terjedéséről, alakulásáról ír, illetve azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az egészségügyi szakemberek tesznek gyógymód, oltás előállítása, a betegség megfékezése céljából. A gazdasági élet alakulása, a várható recesszió és a túlélési kormány- illetve vállalkozói stratégiák is vezető témái a mai lapoknak.
A Radio France International (RFI) romániai online felületén a Párizsban élő Matei Vișniec író, drámaíró tárcája olvasható. Vajon ez a járvány az Európai Uniót jelenti? És véget ér a globalizáció a COVID-19-es vírus felbukkanásával? Összeomlik vajon a Nyugat, liberális demokráciájával egyetemben? – ezek azok a kérdések, amelyeket ebben az egészségügyi krízishelyzetben most világszerte feltesznek magunknak az emberek, és valóban, egy jó párnak apokaliptikus felhangja van – írja Vișniec tárcájában és megjegyzi, az ilyen, minden szempontból instabil időszakokban szoktak felbukkanni önjelölt próféták és gyógyító táltosok, illetve nagy divatja van a bűnbak-keresésnek, és a gyűlöletkeltésnek is. Matei Vișniec a romániai sajtóreakciókat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy sok hazai elemző máris vígan ágyúzza az Európai Uniót, mint kinevezett bűnbakot. Ugyanakkor a járvány idején is folytatódnak a korábbi nagy konfliktusok, gazdasági és politikai természetűek egyaránt, és több mint valószínű, hogy a jelenlegi krízishelyzetben a világhatalmak megpróbálják majd a saját elképzeléseik szerint kormányozni az emberiséget. Reménykedem abban, hogy a rossztól megszabadulunk, a jót pedig megőrizzük – írja Matei Vișniec az RFI tárcarovatában.
Nem valószínű, hogy nyáron eltűnik az új koronavírus – olvasható az Európai Unió járványügyi és betegségmegelőzési központjának friss jelentésében, amelyet a HVG.hu idéz. A dokumentum szerint nincs bizonyíték arra, hogy a SARS-CoV-2 évszakhoz kötött. Ezt megerősíti az is, hogy a vírus még az olyan trópusi éghajlattal rendelkező országokban is gyorsan terjedt, mint Szingapúr vagy az ugyancsak hasonló klímájú kínai régiókban.A járványt korlátozó intézkedések végrehajtása még fontosabb, mint valaha – olvasható a jelentésben. Szintén a HVG.hu technikai fejlesztésekkel és felfedezésekkel foglalkozó rovatában olvashatunk arról is, hogy a Facebook az álhírek terjesztésének akarva gátat szabni megnyirbálta az üzenettovábbítási lehetőségeket, így egy bizonyos üzenetet legtöbb öt személynek küldhetünk el. A lap gazdasági rovatában többek között arról is írnak, hogy Magyarország – több másik országgal együtt – kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz, amelyben a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetre tekintettel vám- és áfamentességet kért a külföldről behozott szájmaszkokra, lélegeztetőgépekre és egyéb egészségügyi védőfelszerelésre –a testület már a héten meghozhatja döntését.
A Courrier International, illetve a Canada.com is beszámol arról, hogy eddig 47 állam jelezte, egészségügyi védőfelszerelést vásárolna dél-Koreából, illetve 39 ország azt jelezte, hogy humanitárius segély formájában lenne szüksége ugyanerre –mert nem tud érte fizetni. A görög Kathimerini lap angol nyelvű online kiadásában az idézett Matei Vișniechez hasonlóan úgy véli, Európát a korábbiaknál sokkal nagyobb csapás éri most, amely nem csak gazdaságilag viseli majd meg az öreg kontinenst és az EU intézményrendszerét, egyáltalán koncepcióját.
Amerika sem áll sokkal jobban – habár öt nap kiélezett vita után a The New York Times mai számában hírül adja, hogy a Szenátus és Donald Trump államelnök megegyezett abban, hogy egy kétmilliárd dolláros segélycsomaggal próbálja egyensúlyban tartani a járvány által megtépázott amerikai gazdaságot. Donald Trump ugyanakkor attól tart, amitől az EU vezetői is, miszerint a hosszas elszigetelődés és bezárkózás különösen rossz hatással lehet az amúgy sem túl rózsás kilátásokra – erről a Le Soir, illetve a Politico ír. Utóbbi szerint Európát csak a szolidaritás mentheti meg a teljes összeomlástól, és ez már az új koronavírus-járvány mondhatni első pillanataiban megmutatkozott. Európa nem tud létezni a külső piacok nélkül – egyelőre legalábbis, – a tagállamok pedig, a köztük levő egyenlőtlenségek miatt nem tudnak egyformán megbirkózni az új helyzettel és következményeivel. Minden állam – a világon bárhol is legyen, nagyon jól tudja, hogy a most bejelentett pénzügyi segélycsomagok csak ideig-óráig képesek fenntartani az országok, a gazdaság működést – jegyzi meg a Politico.
A török Sabah lap online kiadásában többek között arról értekeznek, hogy a világgazdaságnak hosszú évekre lesz szüksége ahhoz, hogy helyrejöjjön abból a válságból, amelybe éppen most csúszunk bele. Szintén a Sabah írja azt, hogy az új világ merőben más lehet, mint ez a mai: a világ legerősebb gazdasága a kínai lehet, az Amerikai Egyesült Államok a második vagy harmadik helyre szorul, Japán a jelenlegi negyedikről a nyolcadikra, Németország a jelenlegi ötödik helyről a kilencedikre –megerősödhetnek és a élre kerülhetnek olyan államok mint például Oroszország, India, vagy Brazília – írja a Sabah mai számában.